Aggasztó kérdések, megdöbbentő válaszok – Így emlékeztek meg a Víz Világnapjáról a Nyíregyházi Egyetemen
Előadásokat és tanulmányi kirándulást is szerveztek az érdeklődő hallgatóknak a Nyíregyházi Egyetemen a Víz Világnapja kapcsán. A Környezet- és Természettudományi Intézet vezetője szerint, a klímaváltozással egyre nagyobb problémát okoz a megfelelő minőségű vízellátás, legyen szó az emberekről, vagy éppen az agráriumról. Az is kiderült, hogy az egyetemen komoly kutatásokat végeznek a vízzel kapcsolatban.
„Nekem a pályám indulásakor nagyon szerepet játszott a kállósemjéni Mohos láp…”
Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy Kállósemjén mellett létezett egy Mohos-tó nevű láp. A ’80-as években még viszonylag nagy vízfelülettel rendelkezett, mára azonban szinte teljesen kiszáradt. Többek között ezt a lápot vizsgálja évek óta Braun Mihály. Ő az egyik olyan kutató, aki már 30 éve figyelmeztette a döntéshozókat, hogy egyre kevesebb a víz a Nyírségben, egyre nagyobb a szárazság, és erre a folyamatra kell készülni. Braun Mihály szerint nedvesebb és szárazabb időszakok többször váltogatták egymást a Nyírségben, a Mohos-tó is csupán 300 esztendős, azonban abban a kérdésben, hogy felszíni vízpótlással a problémát meg lehet-e oldani, már kételkedik.
„Döbbenten láttam, hogy a talajvíz lefelé megy és ez folytatódik és ez megy. Akkoriban megcsináltuk a bátorligeti láp klímatörténeti rekonstrukcióját és már pedzegettük, hogy hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni, ha az ország elkezd szárazodni, de nem történt még semmi. Az világos, hogy ez a szárazodási folyamat be tud következni, korábban is volt és ez ilyen. Ezek olyan léptékű folyamatok, amik ellen nagyon nehéz szerintem aktívan tenni. Ha egy kiszáradó területet úgy próbálunk megőrizni, hogy oda vizet vezetünk, nem biztos, hogy sikerül”
- fogalmazott Dr. habil Braun Mihály az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa
A nyírségi lápok története mellett, dr. Szabó Sándor és dr. Koleszár Gergő is előadást tartott hétfőn a Nyíregyházi Egyetemen. A felsőoktatási intézmény két oktatója arról beszélt, hogy bizonyos vízinövények segítségével akár ritka földfémeket is meg lehet kötni, ezzel pedig tisztítani lehet a felszíni vízeket. Mindezzel a Víz Világnapjáról emlékeztek meg.
„Világszinten is problémát jelent a vízhiány, a klímaváltozás kapcsán egyre inkább növekszenek azok a területek, amelyek elsivatagosodnak, így nem jutnak megfelelő minőségű ivóvízhez, öntözővízhez az adott területek és ez a Kárpát-medencébe is begyűrűzött ez a probléma, és mivel az intézetünket Környezet- és Természettudományi Intézetnek hívják, ezért mi vagyunk felelősek a környezettani, biológiai, kémiai képzésekért mind BsC, mind pedig tanár szakon, így próbáljuk felhívni a hallgatók figyelmét a víz jelentőségére"
- emelte ki Dr. János István a Környezet- és Természettudományi Intézet vezetője.
Az egyetem tanulmányi kirándulást is szervezett, az érdeklődőknek dr. Szép Tibor vezetésével a Szelkó-tóhoz is szerveztek kirándulást.
