A töklámpásfaragás magyar hagyományai

Az első ilyen írásbeli feljegyzés egyik legismertebb Árpád-házi királyunk, Géza unokatestvérének, Salamonnak az idejéből való. A királynak választott László börtönbe záratta a trónra törő Salamont, és parancsba adta, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsanak, nehogy Salamon éjjel akarjon megszökni. Tehát már akkoriban is ismerték a tökből faragott lámpásokat, és világítottak is segítségükkel. Hogy gyerekek is játszottak-e velük már akkor is, nem tudni.

Lámpások a szellemek ellen

Még az angolok sem feltétlenül sütőtökkel kezdték az ilyen típusú faragást, hanem takarmányrépával és nagyobb céklákkal. Ezeket kifaragni sem volt olyan egyszerű, mint a tököt ma, mégis olyan sokat készítettek belőlük, hogy az írek és a skótok fesztiváljain is ezek világítottak, vagy szimbolizáltak különféle szellemek, ártó lények elleni védekezést.

Más források szerint ezek az olykor félelmetesre faragott lámpások azokat a lelkeket ábrázolták, akik a pokolra jutnak. Akárhogy is volt, a töklámpás ötlete eljutott Észak-Amerikába, ahol már a könnyebben kezelhető, kerek sütőtökökből faragtak figurákat. 1800-as évek végétől a töklámpás összekapcsolódott a halloween ünnepével, de sokáig az aratási ünnepeken használták a lámpásokat díszként.

Hazai tökfesztiválok

Mivel viszonylag könnyű megtermelni, és egészséges zöldség is, a tök és annak felhasználása hazánkban is elterjedt. Több városban és faluban is szerveznek tökfesztiválokat októberben, ahol megkóstolhatunk sokféle tökös fogást, és gyönyörködhetünk a kreatívan elkészített lámpásokban. Ha tavasszal vagy nyáron ültettünk sütőtököt, most szüretelhetünk: faragásra az éretlen példányok is megfelelnek, de hagyjunk arra az időre is, amikor a dércsípte, édes zöldség már sütőbe kerülhet.

Forrás: ridikul.hu