A Magyar Tudomány Ünnepe – „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában”
Napjainkban szüksége van a társadalomnak egy olyan hiteles képviselőre, mint a Magyar Tudományos Akadémia – mondta dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora „A tudomány és művészet ünnepe” rendezvényen. Kétszáz éve annak, hogy Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Az ünnepi rendezvényen elismeréseket adtak át és tudományos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők.
Megtelt kedden délelőtt a Nyíregyházi Egyetem nagyelőadója, oktatók és hallgatók töltötték meg a széksorokat. Az intézmény huszonkettedik alkalommal csatlakozott A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A bicentenáriumi rendezvény mottója: „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában”. Szabó György kiemelte, a tudomány és a művészetek teljes spektrumát képviselik az egyetemen, ez pedig nagyon gazdag hallgatói és oktatói életet tesz lehetővé.
Szükség van igazodási pontokra
„2025-ben igazán nagy szüksége van a társadalomnak egy olyan hiteles képviselőre, mint a Magyar Tudományos Akadémia. Fontos egy biztos igazodási pont. Kicsit furcsa, hogy maga a tudomány világa egy kicsit a kételkedés és a kérdések újra feltevése körül forog. És megcáfolható, szemben a dogmákkal, a kinyilatkoztatással. Kötelességünk a tudományban és a művészetek világában rácsodálkozni a világra, a kérdéseket újra feltenni és a kor elvárásainak megfelelően igazodási pontokat biztosítani a társadalom szélesebb rétegei számára”
– mondta a Nyíregyházi Egyetem rektora.
Megfelelő használattal segít a mesterséges intelligencia
Az ünnepi előadást prof. dr. Szűts Zoltán tartotta, aki napjaink egyik legizgalmasabb témakörét, az ember és a mesterséges intelligencia szimbiózisát járta körül.
„Egy olyan technológiáról van szó, amely, ha jól használjuk, tehermentesít minket bizonyos rutinfeladatok alól. Tehát semmiféleképpen nem kell félni akkor, ha megfelelő célra és átgondoltan használjuk. Gondoljunk bele, hogy képes lesz arra, hogy a tanítást olyan szempontból személyre szabottá tegye, hogy észreveszi majd a mintázatokat. Ha valakinek mondjuk a nyelvtan nehezebben megy, akkor megfelelő feladatokat ad. De ha rosszul használjuk, akkor igenis félni kell tőle. Rossz használat alatt azt értem, hogy önmagunk kiváltására használjuk, tehát önmagunk becsapására. Ha úgy végeztetjük el a feladatokat, hogy mi magunk nem fejlődünk ezáltal és nem is tudjuk igazából, hogy a végeredmény hogyan született, akkor hosszú távon egy olyan társadalomban fogunk élni, ahol a technológia egy fekete dobozként valamilyen megoldást kínál nekünk. De hogy ezt miért kaptuk és mit kezdjünk vele, azt nem fogjuk tudni”
– tekintett a jövőbe a digitális pedagógia, média- és információs társadalomkutató, egyetemi tanár.
Elismeréseket adtak át
A rendezvényen a hagyományokhoz híven elismerték a tudományos területen kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkáját.
„Azokat a kollégákat, akik letettek valamit az asztalra, valamint azokat a fiatal kutatókat, kollégákat, kolléganőket, akik a PhD vagy a DLA fokozatokat a közelmúltban szerezték meg kiváló eredménnyel, kitüntetjük. A másik szép hagyományunk, hogy általános elvárás minden oktatótól, hogy a hallgatókat a tudományos életbe is bevezesse. Tudományos diákköri elismeréseket adunk át, főleg kollégáknak, akik felkészítettek országos versenyre hallgatókat”
– nyilatkozta prof. dr. habil. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke.
A Tudományért-Művészetért kitüntetést dr. Molnár Anita és dr. Kerekes Rita kapta. A díjazottak az erkölcsi elismerés mellett anyagi támogatást is kaptak kutatómunkájukhoz.
Hájer Zsigmond
