A közigazgatási és munkaügyi bíráskodás múltja, jelene és jövője
A bíróságok szervezetéről szóló törvény 2013. január 1. napjától rendelkezett a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításáról. E bíróságok a megyeszékhelyeken folytatnak ítélkező tevékenységet. A munkaügyi bírák tárgyalják a foglalkoztatási jogviszonyból származó pereket a társadalombiztosítási perekkel együtt, míg a közigazgatási bírák a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát végezik. Eljárnak az adó-, illeték-, vámeljárások során hozott határozatok felülbírálatában, de az építésügyi hatósági, kisajátítási, környezetvédelmi, fogyatékossági támogatási, stb. ügyekben fontos szerepet töltenek be. (Korábban a közigazgatási ügyekben a megyei bíróságok, később a törvényszékek, míg a munkaügyi perekben a megyeszékhelyeken működő külön bíróságok jártak el.)
E bíróságok társadalmi súlya jelentős, hiszen helyben és gyorsan bírálják el a lakosság ügyeit, azok így nem képezik a szerteágazó, igen nagy mennyiségű polgári perek részét.
Az országos statisztikai adatok ismeretben igazolható, hogy a közigazgatási perek döntő többsége egy éven belül befejeződik, és ez mondható el a megyénkben működő bíróságokról is.
[REKLAM]
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenysége emellett nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő: az Európai Unióban a közigazgatási ügyhátralékot tekintve Magyarország a 2. helyen áll, a pertartamot tekintve pedig a 6. helyen áll.
A különböző fórumokon napvilágot látott elképzelések megbontanák e bíróságok „ügyfélközpontú” jellegét. A régiósítással a bíróság távolabb kerülhet az ügyféltől, a lakosság számára nehézséget fog jelenteni, hogy a lakóhelytől távolabb, több száz kilométerre eső bíróságon kell tárgyaláson adott esetben több alkalommal is megjelenni. A tervek szerint közigazgatási bíróság hatáskörébe fog tartozni a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, illetve a fogyatékossági támogatás ügyében született határozatok felülvizsgálata iránti perek is, mely ügyekkel érintett személyek azon túl, hogy jövedelemmel nem rendelkeznek, egészségi állapotuknál fogva is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek az utazási nehézségekkel. Emellett bármilyen egyéb hatósági ügyben született határozat felülvizsgálatát is lakóhelytől távolabb fogják elbírálni, így a tárgyalásokon való megjelenés többlet időt és költséget fog jelenteni nemcsak az ügyfeleknek, hanem a jogi képviselőknek, illetve a hatóságok képviselőinek is.
Összességében elmondható, hogy a közigazgatási és munkaügyi ítélkezés jelenleg egy közel 4 éve jól működő rendszerben folyik, ezért a bírói kar – az Országos Bírósági Hivatallal egyetértésben - a tervezett radikális, alapjaiban történő megváltoztatással nem ért egyet, annak szakmai indoka nincs, megvalósítása, működtetése jelentős költséggel járna és társadalmi hatása is negatív lesz.
Dr. Toma Attila
sajtószóvivő
Nyíregyházi Törvényszék
