A tűzhöz, a vízhez, a zöld ághoz kötődő szokások és a zajcsapás mind a jövő bőségét próbálta elősegíteni karácsonykor. A tűz a karácsonyfa gyertyáiban jelenik meg, a vizet a kútról hozták hajnalban, mert úgy tartották, hogy abban fürdött meg a kis Jézus, zöld ágat azért vittek be a házba, hogy a természetet megújulásra serkentsék, a pásztorok pedig azért csaptak zajt az éjféli mise idején a magyar falvakban – dudáltak, ostort pattogtattak –, hogy a gonosz ne férkőzhessen az emberekhez.

Tátrai Zsuzsanna a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt bővebben a kántálásról is. Elmondta, a gyerekek karácsonyi énekekkel mennek házakhoz, ezért kapnak ajándékot, elsősorban ételeket.

A betlehemezés eredetileg egyházi szokás volt, a templomokból került ki; a magyar nyelvterület különböző részein más-más betlehemes játékok voltak, a legkülönlegesebbek Erdélyben.

– tette hozzá.

Forrás: hirado.hu