A „békesség, egyetértés és a szeretet” hirdetésére épített palota

A Nyírvidék tudósítója szerint a beruházás a „város fejlődése, lakásviszonyainak megjavítása, munkaalkalmainak fokozása szempontjából olyan jelentős mértékben szolgálja a város érdekeit”, hogy az „minden támogatást és áldozatot megérdemlő városfejlesztési érdek”. Az egyház kérelmére a képviselők en¬nek szellemében a városszabályozási tervben eredetileg 26 méter szélesre tervezett Bethlen utcai torkolatot 18 méterre csökkentették, hogy legyen elég tér az építkezéshez.

Ugyanilyen széles az ennél forgalmasabb Zrínyi Ilona utca is. Március 24-én már meg is jelentek az első munkások, hogy előkészítsék a terepet, de előtte még Kardos István kultúrtanácsnok lefotóztatta a régi város hangulatára emlékeztető utcarészt, amely helyen kiemelkedik majd „az új idők, az új Nyíregyháza hirdetője”.

Az épület terveit Wälder Gyula fővárosi építész készítette el, míg a kivitelezéssel a versenytárgyalás után ifj. Tóth Pál helyi építőmestert bízták meg. Fényes ünnepség közepette, május 31-én helyezték el az épület alapkövét, amelyre Énekes János pápai prelátus, plébános e szavakkal mért három kalapácsütést: „Legyen ez a kő a békesség, egyetértés, szeretet sarkköve, a keresztény nemzeti gondolat forrása”. Az alapkőbe helyezett okmányból az is kiderül, hogy ekkor a mintegy 50 ezer lakosú városban 12 544 a római katolikus hívek száma, a bérpalotát pedig az egyház által fenntartott népiskolák finanszírozására építik.

Énekes János augusztus 4-én, már a bokrétaünnepélyen mondott köszönetet az építőmunkásoknak, akiknek köszönhetően no¬vember 1-jén beköltözhettek az első lakók és kinyithattak az üzletek.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)