60 éves a pedagógusképzés – Ünnep a Nyíregyházi Egyetemen

A Nyíregyházi Egyetem vezetésétől, illetve a Bessenyei György Pedagógusképző Központtól érkezett meghívó a pénteki ünnepi rendezvényre, melyen a hatvanéves nyíregyházi tanárképzés volt a téma. A köszöntők és előadások a múlttól a mai korszerű, alapítványi intézet küldetéséig foglalták össze a hat évtizedet.

 

A 2015-től a Nyíregyházi Egyetemhez kapcsolódó, már csak egy gyakorlóiskola igazgatója, Komáromi István is nyilván az előadók között volt. Királynő vagy szolgálólány a nyíregyházi tanárképzésben? – ez volt elmélkedésének címe a gyakorlóiskola egykori és mai szerepéről. A köszöntők között szólt a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is. Visszautalt a 60 éves múltra, a mai intézmény egyik legfontosabb forrására, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, mint jogelőd intézményre.

„Ennek a régiónak korábban nem volt tanárképző intézménye, és az akkori oktatási kormányzat helyesen úgy döntött, hogy a régióban szükséges a tanárképzést megindítani. Színvonalas, jó minőségű tanárképző intézményt is létrehozni. Ez volt a Tanárképző Főiskola, ami később Bessenyei György nevét vette fel, amely a Nyíregyházi Egyetem egyik jogelődje, legalábbis egyik lába. Ez azért fontos számunkra, mert az intézményünknek mindmáig egyik legfontosabb profilja a tanárképzés. Minden szinten. Az elemi iskolától, az óvodától, egészen a középiskoláig. Számunkra az is fontos, hogy olyan tanárokat képezzünk, akik képesek jó színvonalon, modern módszertanokkal oktatni a fiatalokat mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mind a távolabbi körzetekben” – nyilatkozta prof. dr. Mészáros József, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

1958-ban nyílt a felsőfokú tanárképző intézet Nyíregyházán, majd 1962 szeptemberében indult a tanárképzés a Pedagógiai Főiskolán, mely ’72-ben vette fel Bessenyei György nevét. 1945-ben lett 8 évfolyamos az általános iskola, melynek felső tagozatára vártak szakembereket.

„Elsőként matematikából, biológiából, magyarból képzett az akkori főiskola szakembereket. Nyilván ezek a szakok, szakpárok az idő múlásával egyre inkább gazdagodtak. Ma már lehet azt mondani, hogy a hallgatóink bizony legalább 100–120 szakpár közül választhatnak” – tájékoztatott dr. Márton Sára, a Nyíregyházi Egyetem Bessenyei György Pedagógusképző Központjának igazgatója.

Új struktúra szerint zajlik ettől a szeptembertől a tanárképzés – folytatta az igazgató. Ma már különböző iskolatípusokban van lehetőségük elhelyezkedni az itt végzetteknek. Nem csak általános, de több típusú középiskolában, technikumban, szakközépiskolában vagy szakiskolában.

„Már nem teszünk különbséget általános és középiskolai tanári végzettség között, hanem mindenki, aki végez – majd 2027-ben, és azt követően az új típusú tanárképzésben, ő már mind általános, mind középiskolában taníthat. Egy másik jellemzője enne a mai tanárképzésnek, és bármely tanárképzést folytató intézményben. Elvárás, hogy a képzés teljes vertikumát, a 10 félévet végigkísérje egy nagyon markáns gyakorlati felkészítés, vagyis minél hamarabb szerezzenek a hallgatóink, tanárjelöltjeink iskolatapasztalatot nem csupán a mi gyakorlóiskolánkban, hanem más, nem gyakorlóiskolai funkcióval bíró iskolákban” – folytatta az igazgató.

Az alma mater, mint a felnőtté válás helyszíne, illetve a Fészekaljból kiröppenve, vagy a Hallgatóból kolléga, de A családias főiskola című előadások hallgatói szemszögből köszöntötték az intézményt, és emlékeztek a csodás diákévekre. Az ünnepségen az Egyetem Zenei és Vizuális Kultúra Intézetének hangversenye és kiállítása köszöntötte a rendezvény résztvevőit.