1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom főtisztjét
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom főtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. Szintén Aradon végezték ki Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest is, az ő nevük kevésbé ismert.
A tizenhárom nevet minden iskolás gyerek memorizálja: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezic Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly.
Rajtuk kívül szintén Aradon végezték ki Ormai (Auffenberg) Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest, volt bécsi forradalmárt is. Kazinczy Lajost „a tizenötödik aradi vértanúként” is emlegetik.
Ormai Norbert komoly eredményeket ért el a szabadságharc haderejének szervezése terén. 1849 márciusában léptették elő ezredessé, s a honvéd vadászezredek főparancsnokává és főfelügyelőjévé nevezték ki. 1849. augusztus 7-én ugyan lemondott rangjáról, azonban a császári hadbíróság előtt hiába védekezett ezzel, Ormai Norbertet a rögtönítélő bíróság kötél általi halálra ítélte, és az ítéletet azonnal végrehajtották.
Kazinczy Lajos Ormaihoz hasonlóan ezredesi rangig vitte, és fontos szerepet játszott a tavaszi hadjáratban, melynek egyik következménye, hogy 1849. április 14-én mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását.
A Kossuth-féle radikális alkotmánynak nem volt híve, de a szabadságharchoz mindig hű maradt Kazinczy Lajos, ami egyben a vesztét is okozta.
Végül a világosi fegyverletétel után 12 nappal tette le a fegyvert, állítólag ezért nem a tizenhárom vértanúval egyidőben végezték ki. Az aradi császári hadbíróság felségsértés bűntettéért Kazinczy Lajost ítélte halálra, és teljes vagyonelkobzás mellett, kegyelemből, golyó általi halálra ítélték és október 25-én reggel agyonlőtték.
Kazinczy Lajos a híres író, költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc fia volt.
Kazinczy Ferenc a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósodás ügyét szolgálta. Közös vonásuk a nemzeti érdekek felé való elköteleződés volt. Ezért az író Kazinczy is összetűzésbe került az osztrákokkal. A Martinovics-féle összeesküvés miatt tartóztatták le, majd Budára szállították, és ott perbe fogták. Először fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, majd ezt az ítéletet a király várfogságra enyhítette.
Ludwig Hauk részt vett a bécsi forradalomban, majd annak októberi leverését követően Magyarországra szökött, ahol 1849 januárjában honvéd őrnaggyá lépett elő. A következő hónapokban Bem József hadjárataiban, Erdélyben is jelen volt, a lengyel származású altábornagy alezredessé nevezte ki. Augusztusban tartóztatták le, egy olyan kézirattal a birtokában, amelyben becsmérlően írt az uralkodóházról. Haukot a bécsi forradalomban játszott szerepéért távollétében már 12 év fogházra ítélték.
Haukot 1849 decemberében Aradra szállították, ahol a magyar szabadságharchoz való csatlakozása miatt halálra ítélték, és 1850 februárjában kivégezték.
A Múlt-kor magazinban olvashatjuk, hogy 1849–1850-ben legalább 130 embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe és mintegy 40–50 ezer honvédet soroztak be büntetésképpen a császári hadseregbe. A megtorlás a polgári lakosságot sem kímélte. Falusi papok, jegyzők, tanítók estek áldozatul annak, hogy kihirdették a forradalmi kormány rendeleteit, másokat népfelkelésben való részvételért, fegyverrejtegetésért ítéltek halálra.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át.
Forrás: hirado.hu
