Nyíregyháza háromszáz hektáros tölgyese mélyén található Sóstógyógyfürdő. A „névadó” a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, amelynek átlagos mélysége 1,5 méter. A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén. A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult sok művész, politikus, köztük Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes. A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű, ma már műemlék víztorony. A Szeréna-lak 1914-ben épült. 1911-től kisvasút, majd 1927-ben a műút kötötte össze a várossal. A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították. Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 1950-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. A sikeres kutatás eredményeként megépült a Parkfürdő. Sóstógyógyfürdőn a pihenés helye a minden igényt kielégítő Hotel Fürdőház, a Tófürdő, valamint az Aquarius Élmény- és Gyógyfürdő. 2013-ban nyilvánították gyógyhellyé Sóstógyógyfürdőt. 2015-ben megnyílt az élményfürdőhöz kapcsolódó, minden igényt kielégítő új gyógyászati szárny.