Virtuális függőség – A digitális világ komoly akadályt jelenthet a gyermekek fejlődésében

 Az okoseszközök használata a gyermekek kognitív fejlődésére, agyműködésére, tanulási és szociális készségeire egyaránt hatással van, ezért sem a WHO, sem a szakemberek nem javasolják kétéves korig ezen eszközök használatát. A mértékletesség azonban nemcsak ebben az időszakban, főleg hétéves korig javasolt, miután ebben az életkorban jellemző az anyanyelv elsajátítása, az idegrendszer és a kognitív képességek intenzív fejlődése.

Okoseszközök a gyerekek kezében – Egyre gyakoribb jelenség

A mindennapjaink részévé vált az okoseszközök használata, tableteket és telefonokat pedig egyre többször látunk már egészen kisgyermekek kezében is. A kisgyermeket nevelő szülők egyre gyakrabban kérnek szakmai tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy ezek az eszközök milyen hatással lehetnek gyermekeik fejlődésére. A Nyíregyházi Tankerületi Központhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai a pedagógiai szakszolgálati feladatok részeként kiemelt figyelmet fordítanak erre a kérdésre. A szakemberek tapasztalatai szerint különösen a 0–7 éves korosztály esetében fontos a mértékletesség, hiszen ebben az időszakban zajlik az anyanyelv elsajátítása, az idegrendszer és a kognitív képességek intenzív fejlődése.

– A gyerekek az anyanyelvet utánzás útján sajátítják el, amit egy okoseszköz nem tud pótolni. Nem véletlen, hogy bár ezek az eszközök rengeteg hasznos információt adhatnak a felnőtteknek a mai felgyorsult világban, a kisgyermekek fejlődésének időszakában inkább akadályt jelentenek. Egy fejlődő idegrendszer számára az okoseszköz nem nyújt valódi előnyt, és a digitális kompetencia sem marad ki az életükből, hiszen azt később, az iskolában – a megfelelő tantárgyak és alkalmazások segítségével – elsajátíthatják. A 0–3 éves időszak azonban az anyanyelv-elsajátítás legfontosabb szakasza, ezért ekkor egyáltalán nem ajánlott az okoseszközök használata

– fogalmazott Herman-Szinyei Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézményének logopédusa.

A szülői minta és a korai képernyőhasználat hatása a gyermek fejlődésére

Oláh Gabriella, a tagintézmény klinikai szakpszichológusa kiemelte, a gyermekek fejlődésére rendkívül nagy hatással van a szülők eszközhasználati mintája. Ha a felnőttek folyamatosan a telefonjukra figyelnek, az megbontja a gyermekkel való kapcsolódást, csökkenti a figyelmet, és akár frusztrációt, dühkitörést válthat ki. A szakember szerint ezért a tudatos, figyelmes jelenlét és a mintaadással történő példamutatás kulcsfontosságú a gyermek egészséges érzelmi és kognitív fejlődéséhez.

– Az okoseszközök használata a gyermekek kognitív fejlődésére, agyműködésére, tanulási és szociális készségeire egyaránt hatással van. Nem véletlen, hogy a WHO, a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet 0–2 éves kor között egyáltalán nem javasolja ezeknek az eszközöknek a használatát. Ebben az időszakban ugyanis kiemelten fontos az élő emberi kapcsolódás, a szülővel való biztonságos kötődés kialakulása, valamint azoknak a készségeknek a megszerzése, amelyeket nem a digitális eszközök, hanem sokkal inkább a szabadban végzett mozgás, a közös játék és a megfelelő pihenés biztosítanak

– folytatta a szakember.

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy bár a szülők gyakran büszkék rá, milyen ügyesen használja gyermekük az okoseszközöket, a látszólagos előnyök mögött komoly lemaradások is megjelenhetnek. A korai években a gyerekeknek sokkal inkább pihenésre, friss levegőre és szabad játékra lenne szükségük, mintsem képernyő előtt töltött időre, amely akár az alvás minőségét is ronthatja.

Elzárkózás, figyelemzavar, kommunikációhiány – A virtuális világ árnyoldalai

A szakember szerint a szülők gyakran digitális „bébiszitterként” adják a készülékeket a kicsik kezébe, ám ennek következményei sokszor csak később, óvodai vagy iskolai vizsgálatok során válnak láthatóvá.

– Létezik egy új jelenség, amely ugyan még nem hivatalos diagnózis, de a szakirodalomban gyakran virtuális autizmus néven emlegetik. Ennek lényege, hogy már 2–3 éves korban is megjelenhetnek olyan tünetek, amelyek első pillantásra a súlyos autizmus jeleire hasonlítanak. Ezek a gyermekek nehezen vonhatók be a közös játékba, kerülik a szemkontaktust, bezárkóznak a saját világukba, nem reagálnak a megszólításra, nehezen kapcsolódnak és sokszor a beszéd, a kommunikáció is elmarad. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ha a szülők hosszabb időre – például fél évre – teljesen elvonják tőlük az okoseszközöket, a gyermekek képesek visszatérni egy egészséges fejlődési útra. Vagyis a tünetek jelentős része nem maradandó, hanem az eszközhasználat korlátozásával mérsékelhető, illetve megszűnhet

– tette még hozzá Oláh Gabriella.

A szakemberek egyhangúan azt hangsúlyozzák, a szülők ne érezzék úgy, hogy gyermekük hátrányba kerül, ha a korai években nem használ okoseszközöket. Épp ellenkezőleg: az egészséges fejlődést ebben az időszakban leginkább a közös játék, a szabad mozgás és a személyes kapcsolatok támogatják. Óvodás, sőt még alsó tagozatos korban is csupán minimálisan indokolt a digitális eszközök használata.