– Közeleg a világbajnokság. Hogy halad a felkészülés?
– Hazánkban, Egerben rendezik meg a Kerekesszékes Vívó Világbajnokságot szeptember 18–23. között. Több mint 30 nemzet képviselteti magát országa 3 legjobb versenyzõjével fegyvernemenként, mivel a világkupa versenyekkel ellentétben a világbajnokságon nemzetenként egy fegyvernemben csak hárman indulhatnak, nyilván minden ország a 3 legjobbját indítja. Mindkét NYVSC-s versenyzõ a hazai válogatott oszlopos tagja, így Veres Amarilla és Tarjányi István indulnak kardban és párbajtõrben, egyéniben és csapatban egyaránt. Erre egy 6 hetes célirányos felkészülési programmal edzünk, aminek az elsõ hetében az egyéni iskoláztatás mellett egy komoly kondicionális edzés szerepel itthon, aztán 2 hét edzõtábor a válogatottal Budapesten, majd az utolsó 3 hét ismét mûhelymunkával telik Nyíregyházán.

Edzés TRX-szel

– Hogyan lehet mozgássérült sportolókat kondicio­nálisan edzeni?
– Amikor elkezdtem Nyíregyházán edzõsködni, vívó szakedzõi diplomám mellé elvégeztem itt, a fõiskolán a testnevelõ tanári mester szakot is, ahol a két félév alatt, a tanáraim és a csoporttársaim között kiváló szakemberekkel dolgozhattam. Itt ismertem meg dr. Pucsok József tanár urat is, aki a Testnevelési Tanszéken tanít és itt, a városban „a TRX guru”-ként ismert sportolói körökben. Lejött hozzánk edzésre, megnézte hogyan mozognak a kerekesszékes vívók és azonnal átbeszéltük, hogy mi a lényeg. Gyakorlatsorozatokat állított össze, amelyek speciálisan erõsítik a has- és hátizmokat, valamint fejlesztik az állóképességet is, speciális eszközökkel. Mindkét válogatott versenyzõ fél évig hetente egyszer járt hozzá a mindennapos vívóedzések mellett, és mindez pozitív hatással volt erõnlétükre. Ezért beterveztem az elsõ felkészülési hét minden napjára. Egyébként tanár urat felkértem arra is, hogy szeptemberben az alapozási idõszakban az ép utánpótláskorú versenyzõknek is tartson néhány kiegészítõ edzést. Ma már nem állja meg a helyét a régi szlogen, hogy a vívás kiegészítõ sportja a vívás. Régebben a „szép vívás” filozófia volt jellemzõ, most már a vívástudás mellett átlagon felül gyorsnak, robbanékonynak és atletikusnak is kell lenni, az ép és a kerekesszékes vívásban egyaránt.

[REKLAM]

– Ha a két válogatott nyíregyházi kerekesszékes vívót nézzük, akkor szembetûnõ a különbség. Az egyikõjük két lábon jár, a másik kerekesszékben él. A nemzetközi mezõnyben is ilyen különbségek vannak versenyzõk között?
– A kerekesszékes vívást mozgássérültek ûzhetik, nõk és férfiak egyaránt, de külön versenyeznek. Ami a legfontosabb, hogy nem minden mozgássérült vívó kényszerül szerencsére kerekesszékes életvitelre, de õk is kerekesszékben versenyeznek. A nemzetközi mezõny csak kb. 30 százalékát teszik ki azok, akik kerekesszékben élik az életüket. A 70 százaléknak egyéb más mozgásszervi veleszületett vagy balesetbõl adódó sérülése van. Megkülönböztetnek A és B kategóriát. Gyakorlatilag B kategóriában azok versenyeznek, akik nehezen tudnak elõre és hátra dõlni a székben gerincsérülésük miatt. Mind a két kategóriában van külön világranglista és lehet valaki Európa-, világ- és olimpiai bajnok. Most jön a kérdés, hogy kik döntik el azt, hogy ki az, aki mozgássérült sportoló, illetve, hogy ki kap A vagy B kategóriát? Ha valaki versenyezni szeretne Magyarországon mint mozgássérült sportoló, akkor el kell mennie egy elõre meghirdetett orvosi vizsgálatra, ahol eldöntik, hogy versenyezhet-e a mozgássérültek között. Ezzel az engedéllyel csak itthon indulhat versenyeken. Ha valaki el akarja kezdeni a nemzetközi versenyzést, akkor be kell jelentkeznie az elsõ versenye elõtt a nemzetközi kategorizálásra külföldön, ahol 3 különbözõ nemzetiségû kategorizáló orvos vizsgálatának egybehangzó véleménye dönt.

Betegség és izomszakadás

– Tarjányi Pisti gerincsérülése ellenére A kategóriát kapott, pedig B-re számítottunk. Ennek ellenére Pisti derekasan küzd, edz, harcol és így is szépen araszol felfelé a világranglistán az A-sok között, már a középmezõny élén tart. Fõállásban munkahelyen dolgozik informatikusként, napi kétszer jár edzésre, reggel munka elõtt és este munka után. Hozzáállása tiszteletet érdemel. Ha letelik az elsõ kategorizálása utáni 2 év, újra megpróbáljuk a B-t. Pisti 17 éves korában kényszerült kerekesszékbe betegsége révén, rendkívül rokonszenves fiatalember. Veres Amarilla az utca embere számára egy dekoratív fiatal hölgy, akin elsõre semmi nem látszik. Aminak a születésekor elszakadt a baloldali hátizma, nem mozgott a bal karja. A szülei pénzt és energiát nem kímélve vitték hazai és külföldi specialistákhoz, és gyermekkorában több hónapot töltött külföldi rehabilitációs intézetben. Megérte. Behatároltan, de tudja mozgatni a bal karját, bár teljesen kinyújtani nem tudja, ezért kapaszkodó hosszabbítóval versenyez a székben, nyilván jobb kézzel vív. Gyerekkora óta heti rendszerességgel jár gyógytornászhoz, a Dévény Anna módszert csinálják, ami állítólag felnõttkorban már fájdalmas, de mozgás nélkül kezdene visszasorvadni a bal hátizma. Hát ez a jól kinézés ára... Az orosz vívók közt van szintén egy fiatal lány, akinek ugyanez a baja, csak az övét elhanyagolták gyerekkorában. Óriási a kontraszt. Amarilla nemcsak kiváló para­sportoló, de okos is, mivel másodéves nappali tagozatos hallgató itt, a fõiskolán matematika–fizika szakon.
– Milyen eredményekre lehet számítani a világbajnokságon?
– Egy világbajnokságon már nagyon sûrû a mezõny, ahogy említettem, nemzetenként és fegyvernemenként a 3 legjobb indul. Ráadásul ezen a szinten a versenyzõk már ismerik is egymást, több éve egy mezõnyben versenyeznek és fel is készülnek egymásból. Ehhez még hozzájön az aznapi forma, ami szintén sokat számít. Elsõ körben a cél a sikeres felkészülés, aztán a versenynapokon pedig, hogy mindkét versenyzõ tudása legjobbját adja.

Dankó László