Vezetés télen – Hogyan változik a féktávolság? Íme néhány tanács a jeges utakra!

Vezetés télen – Hogyan változik a féktávolság? Íme néhány tanács a jeges utakra!
Fotó: MTI

Télen a havas, jeges, csúszós utakon megváltoznak az útviszonyok. Télen jeges úton vezetni kihívás, de nem lehetetlen. A féktávolság a duplájára, jégen pedig a tízszeresére is nőhet.

Mindenképpen számolni kell azzal, hogy több idő, míg elérünk az úticélunkhoz. A forgalomban lassabb járművekkel találkozunk, a lassú haladás miatt pedig sokan idegeskednek.

– mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Székely Gyula vezetéstechnikai instruktor.

A téli útviszonyok lassúbb haladásra késztetnek

A megváltozott útviszonyok miatt az emberek többsége megijed, és túl óvatosan közlekedik. A szakember szerint habár pozitívum, hogy a sofőrök nagy része téli gumit használ, de mindenki a havas-jeges úton akar megtanulni vezetni. Ezt nem lehet, a száraz úton kell megtanulni vezetni.

Alkalmazkodni kell a megváltozott útviszonyokhoz az első havas-jeges reggeleken. Alkalmazni kell a technikát, amit vagy tréningeken, vagy magunktól, esetleg tapasztalt családtagunktól megtanultunk.

– mondta.

Szörényi András, a Vezess.hu munkatársa megjegyezte, hogy a téli gumi sem tapad a jégen, nagyon hosszú fékúttal, rossz kanyarodási tulajdonságokkal bír. A téli gumi előnye latyakos, vizes úton érezhető vezetés közben, nyári gumival is „el lehet karistolni” mínusz egy Celsius-fokig száraz körülmények között.

Megjegyezte, fontos, hogy az autó fel legyen készítve télre. Sokan szenvednek balesetet a nem megfelelő látás miatt, ezért az autó ablakait, lámpáit alaposan meg kell tisztítani indulás előtt.

Legyen hibátlan az ablaktörlő, legyen fagyálló ablakmosó a tartályban, menjen a párátlanítás, hogy ne kelljen azzal foglalkozni, hogy az autó rossz állapotú.

– mondta.

A vezetéstechnikai tréningek felkészítenek

Székely Gyula 22 éve tart vezetéstechnikai tréningeket. Tapasztalat szerint ez alatt az idő alatt megjelent egy korosztály, aki jogosítványa megszerzése óta soha nem csúszott meg autójával, és senki nem világosította fel arról, hogy mi történik ilyenkor.

A fizikai alapok, a megtapasztalások hiányoznak.

– fogalmazott.

A szakember hangsúlyozta, ha valaki három-öt telet és nyarat végigvezet, kell, hogy legyen annyi tapasztalata, amivel túlélhet egy nem általa okozott nehéz forgalmi helyzetből adódó vészhelyzetet.

Az alapképzésbe be kellene venni, hogy az első, második tél alkalmával a vezető eljusson egy olyan helyre, ahol egy szakember tanácsára megtanulhatja, ismeretlen helyzetekben miként reagáljon.

A gond az, hogy – függetlenül attól, hogy milyen autóval közlekedünk – az emberek nincsenek tisztában a legalapvetőbb fizikai határokkal.

– mondta a vezetéstechnikai szakértő.

Egy vezetéstechnikai pályán biztonságos körülmények között megtapasztalhatjuk, milyen, amikor megcsúszik az autó, és hogyan kell erre reagálni. Székely Gyula úgy véli, ha nem félünk, de óvatosak vagyunk, máris tettünk valamit.

A félelemből kellene hajtóanyagot csinálni, ehhez kell pálya, idő és szakember, aki elmondja, hogy mi mért történik. Ha egy ember megismeri az autója határait, akkor fél–egy éven belül megerősödik. Nem azért megy lassan, mert fél, hanem mert tudja, hogy az adott körülmények között nem lehet gyorsan menni.

– mondta.

Az alapvető tapasztalat szerint lassabban közlekedünk télen, ugyanakkor a nagyon lassú haladás is lehet balesetveszélyes. Szörényi András szerint ha valaki nagyon bizonytalan, akkor havas időjárási körülmények között az autó helyett válassza a tömegközlekedést.

 

Forrás: hirado.hu