„Városunk legszebb nevű utcája”
Háttere az 1940. évi XXIII. tc., amely az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) létesítésérõl rendelkezett. Az Alap célja „a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítõdés elõsegítése; továbbá a népesség szaporodásának elõmozdítása”. Ahogyan ezt egy ismertetõ füzetben is propagálták: az állami segítés középpontjában „a nemzet fájának legértékesebb, legtermõbb ága, a sokgyermekes család intézményes támogatása áll”.
Az Alap kidolgozott egy lakásépítési programot, amelynek keretében típusházakat (árvizes házak, falusi parasztházak, városszéli munkásházak) építettek az egész ország területén, így Nyíregyházán is. Az ONCSA terhére 1941-ben a Kemecsei úti homokbánya keleti oldalán („Áldás-telep”) hét egyszobás lakást tartalmazó házat, míg az Orosi utat a Pazonyi úttal összekötõ úgynevezett gyepmesteri úton 16 egyszobás lakásos házat építettek.
1942 októberében megalakult az ONCSA Közjóléti Szövetkezet nyíregyházi munkaközössége, amely az épített házak kiosztásáról döntött, de feladatául tûzte még ki, hogy a házhoz jutottakat gondozza, azok egészségügyi és kulturális védelmét és felügyeletét biztosítsa. Nagy szerepe volt ebben dr. Polinszky Pál kultúrtanácsosnak.
Az ONCSA-házak történetében érdemes megemlíteni dr. Korompay-Klekner Károly kórházigazgató fõorvos nevét, aki egy ház felépítésére adományozta azt a 2700 pengõs tiszteletdíját, amelyet abból az alkalomból kapott, hogy a villamostársaság igazgatósági tagja lett.
A kormány 1944-ben minden építkezési anyagot a bombakárosultak megsegítésére fordított, így az ONCSA-építkezések befejezõdtek. A Bujtoson lévõ Oncsa-soron, amelyet 1943-tól Család utcának is neveznek, összesen 18 ikerházat építettek. (Az út az 1930-as évek térképein Sintértelepi útként szerepel, mert a közelben volt a város „köztisztasági telepe”.)
(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
