A következő évben a műemlékvédelemről szóló törvény a korábbi jogszabályok módosításával az addig „műemlék jellegű” és a „városkép jelentőségű” országos védelem alatt álló épületeket, építményeket egységesen a „műemlék” kategóriába sorolta. Így bővült ki városunk műemlék épületeinek sora, amelyek között a legrégebbi az evangélikus templom.

A templomot azok a városalapító tirpák ősök emelték, akik gróf Ká­rolyi Ferenc hívó szavát meghallva települtek át Békés vármegyéből. A betelepülőket a föld és az adókedvezmények mellett vonzotta a szabad vallásgyakorlat ígérete is. Így magukkal merték hozni kis harangjukat, sőt első papjuk, Vandlik Márton vezetésével egy nádfedeles imaházat is emeltek fából. Hiába volt Károlyi gróf jóindulattal az evangélikusokhoz, sajnos győzedelmeskedett a vallási türelmetlenség: az imaházat lebontatták, a papjukat elüldözték. Azonban minden megpróbáltatást türelemmel viseltek, mígnem 1781-ben fordulat állt be az ügyükben. II. József türelmi rendeletével szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Kimondta ugyanis, hogy ahol 100 nem katolikus család kéri, építhet magának templomot, tarthat lelkészt és tanítót. A templomépítésnek azonban voltak megkötései, hiszen azt torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal kellett építeni. A hívek első építési kérelmét a Helytartótanács elutasította azzal, hogy a tervezett díszes homlokzat nem illeti meg a kérvényezőket. 1783-ban már magához II. Józsefhez fordultak és „szilárd anyagból templom és torony építéséért, haranghasználatért, nem különben két lelkész és három tanító alkalmazásának engedélyezéséért” esedeztek. A szükséges engedélyek birtokában, 1784. március 25-én tették le a templom alapkövét.

A műemléki világnap alkalmából, április 18-án a Városvédő Egyesület a templom megtekintésére hívja az érdeklődőket. Éljünk minél többen vele és ismerjük meg az evangélikus nagytemplom óraszerkezetét és harangjátékát is!

Ilyés Gábor helytörténész