Városmarketing Gyémánt Díj – Díjnyertes ötletek formálják a városokat
Hogyan válhat egy iparváros turisztikai vonzerővé, és miként vonhatják be a települések a lakókat a fejlesztésekbe? Többek között ezekről a jó gyakorlatokról esett szó a Városmarketing Gyémánt Díj átadóját követő szakmai minikonferencián Nyíregyházán. Az eseményen az ország különböző településeinek díjnyertes megoldásait mutatták be.
A tapasztalatcserének ezúttal Nyíregyháza adott otthont, amely az elmúlt években többször is kiérdemelte a „városmarketing fővárosa” címet. A Váci Mihály Kulturális Központban rendezett konferencián a résztvevők azt is megismerhették, mitől válik egy projekt valóban példaértékűvé.
Kazincbarcika jó példája annak, hogyan lehet tudatos arculatépítéssel új identitást teremteni. A város a vegyiparnak köszönheti létét, ma azonban már a ColorCity, vagyis a színek városa néven vált ismertté országszerte.
Az iparvárosból színes márka lett
Kazincbarcika több mint egy évtizede építi tudatosan saját városmárkáját. A cél az volt, hogy a település túllépjen a hagyományos iparvárosi képen, és új, vonzó arculatot alakítson ki.
Halász Norbert, a Barcika Art Nonprofit Kft. operatív igazgatója elmondta: Kazincbarcika a Borsodi Vegyi Kombinátnak köszönheti létét, ezért a város nem rendelkezik olyan történelmi örökséggel vagy turisztikai látványosságokkal, mint sok más település.
„Több mint 13 éve dolgozunk azon, hogy Kazincbarcika kilépjen a hagyományos iparvárosi szerepből. Tudatosan építettük fel a ColorCity márkát, amelynek középpontjában a színesség, az élhetőség és a közösségi terek fejlesztése áll. A festett házfalak, a köztéri szobrok, a parkok és a gondozott zöldfelületek mára meghatározó elemei lettek a város arculatának. Tizenhárom év munkája után a ColorCity már egyet jelent Kazincbarcikával”
– fogalmazott az operatív igazgató.
A lakók döntenek a fejlesztésekről Hatvanban
Míg Kazincbarcika új arculatot épített, Hatvan a lakókat vonta be közvetlenül a fejlesztésekbe. A városban közösségi költségvetést hoztak létre, amelynek köszönhetően a helyiek nemcsak javaslatokat tehetnek, hanem a fejlesztésekre szánt források felhasználásáról is dönthetnek.
Jagodics Milán, a Hatvani Polgármesteri Hivatal kabinetfőnöke elmondta: a város évente 100 millió forintot különít el erre a célra.
„A hatvaniaknak közvetlen beleszólásuk van abba, hogy a városfejlesztésre szánt forrásokat milyen célokra fordítsuk. A közösségi költségvetés két lépcsőben működik: a lakók először javaslatokat tehetnek, majd szavazással dönthetnek arról, mely fejlesztések valósuljanak meg. Évente 100 millió forintos keret áll rendelkezésre, amelynek felhasználásáról a helyiek döntenek. Célunk, hogy Hatvan a lakosok igényei és elképzelései szerint fejlődjön, miközben erősödik a városhoz való kötődés és a helyi identitás”
– hangsúlyozta a kabinetfőnök.
A városmarketing közösséget is épít
A konferencián díjnyertes, a gyakorlatban már bizonyított városmarketing-megoldásokat mutattak be. Szó esett arról is, hogyan válhatnak a fejlesztések egyszerre közösségépítő eszközzé és turisztikai vonzerővé.
Piskóti István, a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Intézetének programvezetője szerint a városmarketing jóval több, mint egy település népszerűsítése.
„A városmarketing egyszerre jelent városépítést és kommunikációt. Először olyan értékeket és szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek valóban vonzóvá teszik a települést, ezt követően lehet ezeket hatékonyan bemutatni a lakók, a turisták vagy a befektetők számára. A Városmarketing Gyémánt Díj célja, hogy bemutassa és elismerje azokat a kezdeményezéseket, amelyek bizonyítottan működnek a gyakorlatban. Ezek a projektek nemcsak országos ismertséget hoznak a településeknek, hanem helyben is erősítik a támogatottságot és a közösségi összefogást”
– emelte ki a programvezető.
A résztvevők a példaértékű turisztikai megoldásokat is megismerhették, többek között a nyíregyházi díjazott turizmusfejlesztési programot is bemutatták az eseményen.
