Városi fák: búcsú a nyárfáktól?

A panelházak, új lakótelepek építése során telepített fák egykor megoldást jelentettek – ma viszont gyakran problémát. Miért? Milyen fák ezek? Miért nem lehet őket egyszerűen megmetszeni vagy megfiatalítani? És hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a városi zöldfelületeket? Ezeket a kérdéseket is feltettük a városi főkertésznek. Az alábbi cikk Halmi-Hódos Katinka válaszai alapján született.

Az 1960-as években kezdődött

A panelházak tömeges építésének időszakában egyre erősebben jelentkezett az igény arra, hogy a rideg betonépületek környezetét otthonosabbá, barátságosabbá tegyék – leginkább zöldfelületek, fák és növényzet telepítésével. Mivel a lakótelepek gyors ütemben nőttek ki a földből, a városrendezésben előtérbe kerültek a gyorsan növő fafajok. Ennek jegyében tömegesen ültettek nyárfákat, ezüst juharokat és különféle akácokat, abban bízva, hogy ezek egységes fasorokat, zöld kereteket adnak majd a frissen felépült lakókörnyezeteknek.

Gyors városfejlődés, gyors megoldások

A 20. század közepétől kezdve az volt a cél, hogy a szürke, poros környezetbe minél előbb zöldet, árnyékot, enyhülést hozzanak. A frissen kialakított lakótelepeken sürgősen szükség volt fákra, amelyek gyorsan nőnek, hamar beárnyékolják a járdát, és csökkentik a hőérzetet. Ezért választottak olyan fajokat, mint az ezüst juhar (Acer saccharinum) vagy a különféle nyárfajok (Populus sp.) – például a fehér nyár vagy a kanadai nyár. Ezek a fák rendkívül gyors növekedésűek, jól alkalmazkodnak a városi viszonyokhoz, és rövid idő alatt jelentős zöldfelületet biztosítottak. Akkoriban ez gyors megoldásnak bizonyult, azonban a hosszú távú következményekkel nem számoltak. További jelentős probléma, hogy ezeket a fákat sokszor fasorként ültették, melyek meghatározó elemei egy-egy utcának, tehát a fasor kivágása jelentős utcaképi változásokkal is jár.

De mi történik 50–60 évvel később?

A gyors növekedésnek ára van. Az ezüst juhar és a nyárfák faanyaga puhább, kevésbé tartós, mint a lassabban növő fajoké. Ezek a fák általában nem érik meg a száz évet – gyakran már 30–40 éves korukra elkezdenek elöregedni. A törzsek belül korhadnak, a nagy ágak statikailag instabillá válnak, és a fa már nem tud megbirkózni a természet erőivel. Ráadásul a klímaváltozás következményei, mint az egyre gyakoribb és erősebb viharok, heves széllökések és jégesők, tovább növelik a fák veszélyességét. Egy-egy viharos napon nem ritka, hogy hatalmas ágak törnek le, vagy teljes fák dőlnek ki – gyakran autókra, házakra, esetenként akár emberekre is. Pedig ezek a fák egykor megoldást jelentettek – ma viszont gyakran problémát.

Miért nem lehet ezeket a fákat „ifjítani”?

Bizonyos esetekben indokolt lehet az idősebb fák úgynevezett „ifjítása”, azaz radikális visszavágása, amelyet letetejezésként is említenek. Ez a beavatkozás különösen akkor alkalmazható, ha a fa koronája már nem fejlődik megfelelően, veszélyessé válik, vagy jelentősen csökkent az egészségi állapota. Nyíregyházán kiváló példát szolgáltat erre a Kiss Ernő utcában található platánfasor, ahol néhány évvel ezelőtt végeztek ifjítást. A beavatkozást követően a fák új, úgynevezett másodlagos koronát fejlesztettek, amely mára rendezett és esztétikus képet mutat. A megújulás jól demonstrálja az ilyen típusú beavatkozásban rejlő lehetőségeket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a letetejezett fák csak korlátozott mértékben képesek visszanyerni a fajra eredetileg jellemző, természetes koronastruktúrát. A másodlagos hajtások rendszerint gyengébben rögzülnek, és a korona formája sem éri el az eredeti állapot szimmetriáját vagy stabilitását. Éppen ezért az ifjítás csak alapos szakmai mérlegelés után, indokolt esetben javasolt. Viszonylag „jól” tűrik az ilyen jellegű csonkítást a fűzek, hársak, platánok, illetve néhány juharfaj. Ifjítás során nagy vágási felületek keletkeznek, a nagysága miatt csak elégtelen sebszövet képződésre számíthatunk, az asszimilációs terület hirtelen elvesztése miatt gyökérkárosodás léphet fel, illetve a keletkező vízhajtások könnyen letörhetnek. Ez a fent már említett fajoknál hatványozottan érvényes a puhafás jellegükből adódóan. A kórokozók könnyebben terjednek ezeknek a fáknak a szöveteiben.

Elsődleges az élet- és vagyonvédelem

Amikor egy nagy, öreg fát kivágnak a lakóhelyünk közelében, az érthetően fájdalmas látvány. A fákhoz sokan érzelmileg kötődnek, és a favágást gyakran természetellenes beavatkozásnak tekintik. Azonban egy-egy ilyen döntés mögött szakmai szempontok húzódnak meg. A fák vizuális szemrevételezése után amennyiben szükséges, műszeres vizsgálatokat is végzünk egy-egy fa állapotának felmérése érdekében. Sokszor azonban szabad szemmel is láthatóak azok a kórképek, amik a fa elöregedését mutatják. Ilyenek a bekorhadt ághelyek, taplógomba fertőzések, a kéregleválások, csúcsszáradás, és még sorolhatnánk. Ilyenkor a kivágás megelőzés – és egyben felelős döntés.

A fajválasztás fontossága

A veszélyes fák eltávolítása után természetesen fontos a pótlás. A pótlás során többek között figyelembe vesszük a zöldfelületi adottságokat (szélesség, közműhelyzet), a faj várható élettartamát, a gyökérzet jellemzőit, illetve az ellenállását a városi szennyeződéssel és szárazsággal szemben. Jó várostűrő fának bizonyul Nyíregyházán például az ezüst hárs, kislevelű hárs, platán, oszlopos krisztustövis, japánakác, oszlopos szil, illetve a kőris fajok – ezek jobban alkalmazkodnak a városi környezethez, hosszabb életűek, és kevésbé hajlamosak az idő előtti elöregedésre.

A jövő zöld városai tudatosságra épülnek

A lakók sokat tehetnek azzal, ha nyitott szemmel járnak, és ha észlelik, hogy egy fa veszélyes lehet, azt jelzik az illetékeseknek. Emellett érdemes támogatni a faültetéseket, figyelemmel kísérni a zöldterületek sorsát, és részt venni akár önkéntes programokban is. A fák nem csupán növények – életünk szerves részei. De ahhoz, hogy biztonságos, élhető és fenntartható városi környezetet teremtsünk, felelős döntéseket kell hozni. A múlt gyors megoldásai – a gyorsan növő, de sérülékeny fák – mára veszélyforrássá váltak. A jövő zöld városa olyan fafajokra épül, amelyekkel hosszú távon, biztonságban élhetünk együtt.

Egyre több a lakossági bejelentés

A hivatalhoz egyre gyakrabban érkeznek bejelentések veszélyessé vált puhafás fákról – különösen nyárfákról és ezüst juharokról – és sok esetben a szakmai vizsgálatokat követően sajnos a kivágásuk mellett kell dönteni. Kérjük a lakosság megértését: ezek az intézkedések elsősorban az emberek és vagyontárgyaik biztonságát szolgálják. Mint nemrégiben jeleztük: ezzel párhuzamosan a nyíregyházi védett fasorok felülvizsgálatát végzik folyamatosan a Garden Fasorfenntartó Kft. szakemberei. Első körben az Árok, Dózsa György és Szent István utcai fasorokat ellenőrizték és ezek alapján összesen hat fát szükséges kivágni szakvélemé­nyük szerint azok veszélyes állapota miatt. Az egészségi állapota miatt eltávolításra kerülő fákra az adott fákról készült favizsgálati jegyzőkönyvet helyeztek ki, melyek minden fontos információt tartalmaznak, többek között a fákon található kórképeket is. A szakemberek további fák és fasorok vizsgálatát tervezik Nyíregyházán – a Vasvári Pál, Kiss Ernő és Nádor utcai védett fasorokkal folytatják a felméréseket. A kivágott fák helyére minden esetben újakat ültetnek.