A hatályos szabályozást azért kellett módosítani, hogy érvényesüljön az Európai Unió Víz Keretirányelvének 9. cikkében foglalt költségmegtérülési elv. Ez előírja, hogy a vízhasználóknak részt kell vennie a felmerülő költségek viselésében.

A jogszabály változása miatt a katasztrófavédelem vízügyi hatósági hatáskörében eljárva köteles felülvizsgálni a vízkészletjárulék fizetésével érintett vízjogi engedélyeket és az új szabályozásnak megfelelően hivatalból módosítania kell azokat. Annak érdekében, hogy a vízkészletjárulék fizetésére kötelezett ügyfelek kellő időben kézhez kapják a határozatokat és felkészüljenek annak jövő évben esedékes végrehajtására, ütemterv készül, amely alapján ez év végéig országosan mintegy tizenötezer határozatot vizsgálnak felül.

A jogszabály-módosítás alapján a vízkészletjárulékkal kapcsolatos előírások több helyen is változnak. Így például a gazdálkodóknak az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási vízhasználatért vízkészletjárulékot (a felszíni vagy felszín alatti víz használatának az árát), továbbá a víz kivételének és továbbításának költsége után vízszolgáltatási díjat kell fizetni. Megváltoztak azok a speciális szorzószámok, amelyek az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függően módosítják. A vízgazdálkodási törvény október elsejétől hatályos előírásai szerint a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében évi ötvenezer, halgazdálkodás és rizstermelés esetében évi százötvenezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után. A jogszabály új vízhasználati kategóriaként bevezeti az ökológiai vízhasználatot, vagyis amikor a vizet a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához veszik igénybe. A hőellátási célú vízhasználat helyett a megújuló energia célú vízhasználat fogalma jelenik meg, ami nem más, mint „a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata”. Egyebek mellett változnak a tartósan vízhiányos időszak alatt történő vízhasználat járulékfizetési szabályai is: az ilyen időszakokban a vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére húsz százalékkal csökkenteni kell. Ehhez a vízhasználónak kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz a vízhiányos időszak kezdetét megelőző tizennégy napon belül. A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetéről és végéről – a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével – a vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményt tesz közzé a Hivatalos Értesítőben. A kedvezmény feltétele, hogy a vízhasználó a kivett víz mennyiségét oly módon vezesse, hogy abból meg lehessen állapítani, mennyi volt az, amit a vízhiányos időszakban vett ki.

További információkat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján és a Vízügyi Hatóságnál ügyfél-fogadási időben kaphatnak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

(Fotó: internet)