Újrahasznált vízzel is takarékoskodhat a Nyíregyházi Ipari Park
A városi tisztított szennyvíz további tisztításával biztosítanák a Nyíregyházi Ipari Park technológiai vízigényének egy részét, ezzel csökkentve a jó minőségű vízkészletek igénybevételét. A kiépülő rendszerben az ipari szennyvizeket külön kezelik, a vízminőséget pedig több ponton folyamatosan ellenőrzik majd. Eszes Zsolt, az Inwatech Kft. ügyvezető igazgatója a Nyíregyházi Televízió stúdióbeszélgetésében több összefüggésben is országosan úttörőnek nevezte a helyi megoldásokat: az újrahasznosítástól a kockázatok felmérésén át az ellenőrzési rendszerig.
A szakember cége három létesítmény tervezésében vett részt: az ipari park közműudvari szennyvíztisztítójának, a II. számú városi szennyvíztisztító fejlesztésének és az ugyanott megvalósuló szürkevíz-előállítónak a munkáiban. A megvalósításban is közreműködnek.
Szürkevíz helyett pontosabb az újrahasznált víz
Eszes Zsolt szerint a közbeszédben használt szürkevíz fogalmát érdemes pontosítani, mert az angol nyelvű szóhasználat és a hazai elnevezés nem teljesen azonos. A nyíregyházi fejlesztés kapcsán inkább újrahasznált vízről beszél: a már megtisztított városi szennyvíz kap újabb tisztítási fokozatot, hogy ipari célokra hasznosítható legyen. A Polyákbokorban működő II. számú városi telep jelenleg a Simai-főfolyásba bocsátja ki a tisztított szennyvizet. A fejlesztéssel a kibocsátás elé további kezelési lépcső épül. Ennek meghatározó eleme az ultraszűrés és az ózonos kezelés, több kiegészítő technológiai megoldással. A cél az ipari felhasználásnak megfelelő vízminőség biztosítása. Az előállított víz például hűtővízként közvetlenül felhasználható lehet. Más célokhoz a gyárak saját berendezéseikkel továbbtisztítják, a technológiai követelmények szerint. Ezzel jó minőségű vizek felhasználását lehet kiváltani. Az előállított víz ipari célokat szolgál, nem ivóvíz.
A kapacitás és a tényleges igény különbözik
A szürkevíz-előállító tervezett kapacitása napi 8000 köbméter. Eszes Zsolt ugyanakkor a beszélgetésben azt mondta: ehhez képest jelenleg napi 2000–3000 köbméteres ipari igény jelenik meg. A kapacitás tehát nem azonos a tényleges vízfelhasználással. A továbbtisztított vizet a városi telepről az ipari park közműudvarába vezetik, ott tárolóba kerül, majd onnan jut el a felhasználókhoz.
Nyíregyháza az elsők között
A szakember a tisztított városi szennyvíz ipari újrahasznosítását hazai összevetésben is úttörő nyíregyházi kezdeményezésként értékelte. Tudomása szerint az ilyen megoldás kidolgozásában és engedélyezésében a város az első volt; másutt is választottak hasonló utat, de itt jutott először végig a folyamat. – Itt került először kidolgozásra, itt ment végig az engedélyeztetése – fogalmazott Eszes Zsolt. Hozzátette: az újszerű megoldás miatt a hatósági szereplőkkel részletesen, paraméterenként egyeztették, hogy milyen feltételekkel valósítható meg a rendszer.
Külön tisztítással védik a városi telepet
A gyárakban felhasznált vízből keletkező szennyvíz összegyűjtve a közműudvari ipari szennyvíztisztítóba kerül. Az elkülönítésnek fontos védelmi szerepe van: az ipari kibocsátások olyan összetevőket is tartalmazhatnak, amelyek kockázatot jelentenének a meglévő városi szennyvíztisztító technológiájára. Ezért ezeket külön rendszerben kezelik. A közműudvari telep tisztított szennyvizének befogadója ugyancsak a Simai-főfolyás lesz. Eszes Zsolt kiemelte, hogy itt is biztosítani kell az előírt kibocsátási minőséget. A tervezés során azonban a jogszabályi követelmények vizsgálatán túl, az egyes szennyező anyagokra külön is elemezték a kockázatokat. Ezt szintén a nyíregyházi projekt úttörő elemeként említette. Végigvették, milyen anyagok kerülhetnek a gyártásból a szennyvízbe, milyen koncentrációban jelenhetnek meg, és mennyire kell csökkenteni a mennyiségüket ahhoz, hogy a befogadó élővíz minőségét ne rontsák. A szakember elmondása szerint ez a kockázatbecslés és követelményrendszer határozta meg a tisztítás technológiai elemeit.
Folyamatos ellenőrzés két ponton
Az ipari szennyvízrendszerben két helyen épül ki online, vagyis folyamatos műszeres ellenőrzés. Az első mérési pont a közműudvari szennyvíztisztító előtt lesz: itt a gyáraktól érkező szennyvíz meghatározott jellemzőit figyelik. Ez segít megóvni a tisztító működőképességét és hatásfokát. A második ellenőrzési pont a tisztított szennyvíz Simai-főfolyásba történő bevezetése előtt működik majd, szintén bizonyos paraméterek állandó felügyeletével. Eszes Zsolt ezt a megoldást is egyedülállónak, úttörőnek nevezte; megfogalmazása szerint ilyen rendszer Magyarországon nincs.
Környezetvédelmi monitoring
Ehhez egy tágabb, komplex környezetvédelmi monitoring is kapcsolódik. Ez a levegő, a csapadék, a talaj és a víz összefüggéseit vizsgálja. Így például az üzem tetejéről esővel lemosódó, a vízelvezető rendszerbe kerülő szennyeződés útját is követni lehet. – Ez a bizonyos komplex monitoringrendszer, ami megtervezésre és megvalósításra kerül, én azt gondolom, hogy ha ez kellően felügyelt és számonkért, akkor jó biztonságot nyújt vízvédelem szempontjából – hangsúlyozta a szakember.
Több lépcsőben készülnek a rendkívüli helyzetekre
Az esetleges üzemzavarok, haváriák kezelésére már a gyáraknál szükség van védelmi megoldásokra. A keletkező szennyvizek gyűjtése és kiegyenlítése után a vállalati előtisztítóknak olyan minőséget kell biztosítaniuk, amelyet a közműudvari telep tovább tud tisztítani az élővízi kibocsátás követelményeinek megfelelően. Eszes Zsolt a gyári haváriatározók jelentőségét is kiemelte. Az említett kiegyenlítőkben a szennyvíz tartózkodási ideje változó, jellemzően 6–12 óra lehet, ami az esetleges technológiai probléma kezelésének első lépcsője. A csapadékvizek tárolását és ellenőrzését is említette, a részleteket tervezői pontosításhoz kötve. A következő védelmi szint a közműudvari szennyvíztisztító. Ha az előtte működő mérőrendszer problémát jelez, a beérkező vizet vegyszeres kezelési vonalra lehet irányítani az oda kerülő veszélyes összetevők kezelésére.
Pozitív a tiszai vízellátás terve
A hosszabb távú vízellátás kapcsán szóba került a harmadik fejlesztési ütemre tervezett felszíni vízkivétel is. Eszes Zsolt jelezte, hogy ennek tervezése nem tartozik közvetlenül a feladataikhoz, szakemberként azonban kifejezetten pozitívan értékeli a Tiszára alapozott ellátás szándékát. A felszín alatti vízkészletek igénybevételének kockázatai és a csapadékszegény időszakok miatt előrelátó döntésnek tartja, hogy a város ellátásához és az ipari igények biztosításához folyóvízi forrással is számolnak. A hosszú távú fenntarthatóság megítélését ugyanakkor ő is a Tisza vízkészletének rendelkezésre állásához kötötte.
A városi tisztítás is fejlődik
Környezetvédelmi szempontból Eszes Zsolt több közvetlen nyíregyházi előnyt is megnevezett. A meglévő városi telep fejlesztése stabilabb tisztítást és jobb minőségű kibocsátást tehet lehetővé. Az ipari szennyvizek elkülönített kezelése védi a városi technológiát, a továbbtisztított víz felhasználása pedig a jó minőségű vízkészletekkel való takarékoskodást szolgálja. A szakember Nyíregyháza számára nagy előrelépésnek nevezte, hogy mérhetővé válik: az újrahasznált víz minősége egyes szempontok szerint mennyire közelíti meg az ivóvízét. – Tudom, hogy sok mindenki idegenkedik ettől, de ne felejtsük el, hogy a világban számos országban a tisztított szennyvízből ivóvizet állítanak elő. Én nem vetném el azt sem, hogy ezek a kérdések lassan, de biztosan a közbeszéd tárgyává váljanak – mondta.
A beszélgetésben ismertetett ütemezés szerint a három érintett létesítmény 2027 közepére, illetve második felére készülhet el, a próbaüzemeket az év második felére tervezik. A cél, hogy 2027 végére üzemeltetésre kész egységeket adjanak át. A napi 8000 köbméteres szürkevíz-előállító mellett az ipari szennyvíztisztító első ütemének kapacitása napi 7500 köbméter lesz, a teljes kiépítésben pedig napi 15 ezer köbméterrel számolnak.
