Újabb történelmi léptékű költségvetés Nyíregyházán

Sorozatban hatodik éve nincs hiánya a büdzsének és hitelre sincs szükség

– Természetesen számít a mérlegfőösszeg a költségvetésnél, de nem ez az egyedüli szempont. Összehasonlításképp: mikor 2010-ben átvettük a várost, ez alig volt több mint 31 milliárd, most több mint a duplája, csakúgy, mint tavaly – mondta dr. Kovács Ferenc.

Az adósság volt az örökség

– Ám ettől is fontosabb, hogy akkoriban a költségvetési hiány gyakorlatilag a negyede volt a főösszegnek, most pedig nincs – és ez már a hatodik olyan év egymásután, amikor ezt el lehet mondani Nyíregyháza büdzséjéről. Ez azt jelenti, hogy a kiadásainkat a saját bevételeinkből – beleértve a pályázati forrásokat, támogatásokat, adóbevételeket – tudjuk finanszírozni, tehát nem kényszerülünk arra, hogy hitelt vegyünk fel ahhoz, hogy a költségvetés megállja a helyét. Ez azért fontos, mert 2010-ben, hivatalba lépésemkor, majd 2011-ben 19 milliárd volt a hitel, a hiány pedig 8 milliárd. Ehhez jött még egy szállítók által kényszerből finanszírozott 4,7 milliárd forint, és még volt egy készfizető kezességvállalása az önkormányzatnak, azaz egy nagyon rossz feltételekkel kibocsátott, deviza alapú kötvénye a Sóstó- Gyógyfürdők Zrt.-nek, ami szintén ránk maradt – ez újabb közel két és fél milliárd forint volt. Így indultunk, tulajdonképpen az akkori költségvetés háromnegyedét jelentette az adósság.

Most nincs hiány, nincs adósság

– Most nincs adósságunk, ez a hatodik évünk, hogy nincs hiányunk, hitelt pedig csak biztonságból veszünk fel 1,5 milliárdot, hiszen a mostani teljes összeg fele fejlesztésekre megy. Összességében: a pénzügyi helyzet és a költségvetés abszolút stabil, a szerkezetét tekintve pedig biztonságos. Egyrészt lehetőséget ad minden olyan fejlesztésre, ami a város érdekében szükséges, miközben a működési kiadásoknak is megvan a háttere, a szociális, kulturális kiadások is folyamatosan növelhetőek. Mindezek könnyen finanszírozhatóak. S ami a lényeg: nem hitelekből fejlesztünk hat éve! Azért hat, mert néhány évig az örökölt csődhelyzet miatt nem volt fejlesztésekre lehetőség.

Növekvő adóbevétel, fenntartható fejlesztések

Dr. Kovács Ferenc – utalva a költségvetési vitában elhangzott észrevételekre – kifejtette: már a tervezésénél fontos elem a majdani fenntartás, üzemeltetés, ezért átgondolt, szigorú pénzügyi szisztémában bonyolítják ezeket. – Vannak szükséges beruházások, amiket nem lehet nyereséggel üzemeltetni, például az épülő uszoda, vagy a korábban sokszor megígért, de általunk megvalósított jégpálya. Ám itt is meg kell határozni azt a keretet, amit lehetséges erre fordítani. Ez a jégpályánál 20 millió forint, de ennyiért mi jégidőt vettünk az iskolásoknak, hogy a gyerekek megtanuljanak korcsolyázni, ami most új elemként kibővült a nagycsoportos óvodásokkal az Ovi Kori programmal. S jóval könnyebben tudjuk mindezt finanszírozni, hiszen ne felejtsük el: az adóbevétel 2010 környékén kerekítve 7 milliárd volt, most 12. Ez ötmilliárd forint pluszt jelent, minden évben, és nem mínuszt, hitel formájában, mint korábban...

Szakszerű háttérrel

– Mindez persze nem „magától” történik. 2010-ben, mikor áttekintettem a helyzetet, egyebek mellett azt is észrevettem, hogy a fontos bevételi forrást jelentő pályázati források menedzseléséhez nem volt szervezet. Ekkor a polgármesteri kabineten belül három fővel indítottunk egy pályázati csoportot, amely ma már 21 fős, ebből is látszik, mennyire fontos a szerepük. Ilyen volumenű beruházássorozatot, amely most zajlik a városban, nem lehet másként kezelni. Ennek mintájára az év elejétől elkezdtük a felkészülést arra, hogy várhatóan 2020 után, a következő uniós ciklusban többségében lesznek az üzleti jellegű pályázatok, források. Fiatal, de tapasztalt, nyelveket beszélő szakemberekből álló csapatot kezdtünk el építeni, akik tudják ezeket a folyamatokat sikeresen menedzselni. Az eddigi uniós lehetőségeinket nagyon jól ki tudtuk használni, és sok előttünk áll még, amiket meg kell valósítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az építőipari árak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, így 5–10 százalékot adott esetben hozzá kellett tennünk, de egy 100 százalékos támogatottságú pályázatnál még így is nagyon előnyös, amire példa sem nagyon volt 2010 előtt. Ráadásul ezek kezelésére is lehetőséget ad most a költségvetés.

Gazdaságfejlesztési tartalék

Dr. Kovács Ferenc kiemelte: mivel az uniós, hazai és saját forrásokból óriási eredményként jövő év végével befejeződhet az intézményrendszerünk felújítása, ahol például az óvodák, szociális intézmények és bölcsődék mellett az iskolákból is kivettük a részünket (bár azok állami működtetésűek, de a mi tulajdonunkban vannak), így tudunk egy olyan alapot képezni, ami kifejezetten a gazdaságfejlesztésre szól, korábban erre esély sem volt. – E korábban kezdődött projekt részeként már 48 hektár fejlesztési terület áll a rendelkezésünkre, mely a Modern Városok Programja megállapodás része volt, és konkrét tárgyalásaink vannak befektetõkkel.

Nyíregyháza hazavár

Egy másik fontos eleme a költségvetésnek a Nyíregyháza hazavár program. – Ez is a jövőnek szól, összekapcsolva a gazdaságfejlesztéssel. A tervünk, hogy azok a nyíregyházi fiatalok, akik máshol végeznek egyetemet, főiskolát, minél többen jöjjenek haza. Tudjuk, hogy ennek több feltétele van, egyrészt, hogy legyenek hozzá munkahelyek. De láthatjuk, hogy folyamatosan munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, aminek következménye, hogy a 2010-es, körülbelül 10 százalékos munkanélküliség ma már 3 százalék körül van. Persze költöznek is be Nyíregyházára, több mint ezer lakás épült vagy épül. S egy másik trend, hogy magasabb minőségű munkahelyek is létesülnek, ami lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok visszajöjjenek. Ez a stratégia a jövőnek szól, így nem idén decemberre várjuk a megvalósulását.

Aluljáró a Tokajin és nagykörút-bezárás

Múlt héten röviden beszámoltunk róla, hogy egy újabb több évtizedes gondra születhet megoldás, elkezdődhet a korábban gondolt felüljáró helyett egy aluljáró tervezése a Tokaji úti vasúti kereszteződésben. A Főmterv Zrt. készíti a terveit annak a projektnek, melynek a végén a 38-as főút és a Budapest–Záhony vasúti fővonal kereszteződésénél külön szintű csomópont jön létre.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hirdetményéből kiderül, hogy a program részeként a 38-as útnak egy 1,5 kilométeres belterületi szakaszát négysávosra bővítik, valamint létrejön egy új átvezetés az Érpataki-főfolyás felett, és további, várhatóan jelzőlámpás csomópontokat alakítanak ki. A döntésről dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere azt mondta a Nyíregyházi Televíziónak, évtizedek óta húzódó téma ez, ám 2010-ben, hivatalába lépve azzal szembesült, hogy nem volt előkészítve semmi.

Semmi konkrétum nem volt

– A Tokaji úti felüljárót minden választási kampányban megígérték. 2010-ben kértem a kollégákat, hozzák elő az anyagokat, terveket, engedélyes terveket, mert olvastam róla, minden kampányban úgy ígérték meg, mintha a forrás is meglenne. Aztán kiderült, hogy konkrétan semmi nem történt. Azzal, hogy megígérték a kampányban, másnapra el is felejtették, egy szalmaszálat nem tettek keresztbe. Még egy egyszerű tervvázlatot, koncepciót vagy tanulmányt sem találtam – mondta dr. Kovács Ferenc. A polgármester hozzátette, ez a leendő projekt összefügg a Nyugati elkerülő beruházásának elindultával, melynek két szakaszát már átadták, a többi most készül, valamint a Modern Városok Programban azóta már megvalósult, Tokajig vezető kerékpárúttal. Az általa kért előzetes tervezgetésnél már látszott, hogy egy esetleges felüljáró a hosszú évek óta üresen álló, állami tulajdonban lévő volt mezőgazdasági főiskola kollégiuma előtt jönne le, ami közlekedési és városképi szempontból sem lenne előnyös. Más városokban járva merült fel az aluljáró koncepció, mint lehetséges alternatíva. A tervezésnél figyelembe kell venni rengeteg szempontot, a lakóházak mellett a piacot, a repülőteret is.

Már a nagykörút bezárását is tervezik

Ugyanakkor hozzátette: egy hónapja elindulhatott a nagykörút bezárásának tervezése is, amely a Debreceni úti felüljárótól vezet majd 2x2 sávval a Vasútállomásig, kerékpárúttal kiegészülve. Ezek is összefüggnek, s dr. Kovács Ferenc szerint hosszú távra, 15–25 évre előre kell tervezni. – Ez egy óriási előremozdulás. 1990 óta eddig még soha nem jutott a nyíregyházi önkormányzat, sikerült elérni, hogy mind a két nagy infrastruktúrafejlesztésnél elindult a tervkészítés – fogalmazott a polgármester. A NIF Zrt. tájékoztatása szerint a Tokaji úti aluljárónál a tervezési feladat 2020 második felében fejeződhet be.

(Szerző: Tarczy Gyula)