– Ülésezett a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság és újabb 5 érték felvételéről döntöttek – írta hivatalos közösségi oldalán dr. Kovács Ferenc polgármester. Az alábbiakban a bizottság leiratából kiindulva részletezzük az új értékeket, az első négy a Kulturális örökség, míg az 5. az Épített környezet kategóriába került. Települési értéktárunk így már 68 értéket őriz.

Toma András, az utolsó magyar  hadifogoly életútja

Toma András magyar katona, tartalékos főtörzsőrmester, az utolsó II. világháborús hadifogoly (1925–2004). A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság számára kiemelten fontos, hogy a katona hősök emlékét megőrizze. Toma András, az utolsó magyar hadifogoly életét adta a hazájáért, hiába élte túl a háborús borzalmakat. Krakkó környékén harcolt az I. magyar hadsereg katonájaként, a róla szóló dokumentumfilmből az derül ki, hogy tüzérként szolgált. Elméje megborult, egyik lábát elveszítette, 1945-ben lett hadifogoly. Ezt követően elszigetelten, magányosan élt az
oroszországi Kotyelnyics elmegyógyintézetében, ahol 1947 és 2000 között kezelték. A pszichiátriai kezelés megkezdésekor törölték a hadifoglyok névsorából, így családja semmit sem tudott Toma Andrásról. Hadifogolyként is súlyos megpróbáltatások érték: volt, hogy 1000 kilométert utazott embertelen körülmények között egyik tábortól a másikig. Még nevét is elvették tőle: Tamás Andrásként tartották nyilván a magyarságát mindvégig megőrző Tomát. Egy cseh nyelvész jelzése alapján, orvosi, rendőré és újságírói közreműködése révén találtak rá a Nyíregyháza környéki Sulyánbokor mellől, 19 évesen elhurcolt egykori katonára. Közel száz ember működött közre hazahozatalában, melyre 2000 augusztusában került sor, ekkor Toma András 75 éves volt. Az utolsó hadifogoly
megtalálásának hírére felbolydult a világsajtó: 137 országban tudósítottak hazatéréséről, melyről Ravasz Balázs dokumentumfilmet is forgatott, Az elfelejtett katona címmel. Tragikus sorsáról könyvek születtek, történetét mások mellett Vujity Tvrtko is feldolgozta a Nógrádi Gergellyel közösen írt Tizenkét pokoli történetben. Az egykori katona családját DNS-vizsgálattal találták meg, 2004-ben bekövetkezett haláláig a háborús hőst húga, Toma Anna ápolta. Nyíregyháza önkormányzata 2010-ben emléktáblát helyezett el tiszteletére a Virág u. 27. szám alatti lakhelyén, ahol minden évben február végén főhajtással adóznak emléke elött.

Jósavárosi Napok  – egy értékteremtő rendezvény

A közösség fontossága és ereje már korán megmutatkozott a Jósavárosban, hiszen ahogy épült, szépült a városrész, 1975 augusztusában rendezték az első olyan alkalmat, amely a helyi közösség összefogására irányult. Ez volt az a több felvonásból álló Játéknap, melyet az akkor életre hívók és megvalósítók egy hagyományteremtő jelleggel indítottak el. Az 1977-es Kelet-Magyarország már Jósavárosi Napok címmel illeti az augusztusi eseményt, innentől kezdve a városi és vármegyei sajtó hasábjain minden évben fellelhető. A városrészeket tekintve egyedülálló kezdeményezésként indult el és maradt fent az elmúlt évtizedekben. Nyíregyháza jellegzetessége, az egyik legnépesebb városrész közösségformáló és sokszínű kulturális programja, melyben hangsúlyos szerepet kapnak kiemelt nemzeti értékeink bemutatása is, már nem csak a jósavárosiakat megszólítva. Az összművészeti többnapos rendezvény fő napja mindig az augusztus 20-át megelőző szombat.

Burger István emlékezete

A nyírpazonyi születésű, zsidó földbirtokos Burger Mihály és a gávai Burger Etelka fia, István 1891. június 12-én született Nyíregyházán. Mindössze 29 évet élt, mégis, egy teljes életművét tudhatott maga mögött. A szülõk a nehéz sorsú, jó tanuló gimnazisták számára létrehozott alapítvánnyal segítették a nyíregyházi diákokat. Burger István szüleit korán elvesztette, a családi földbirtok igazgatása az õ feladata lett. Csendes, halkszavú, becsületes, szorgos-gondos gazda volt, köztiszteletben állt. Halálát fegyverszerencsétlenség okozta, halálakor az „Istenért, hazáért” jelszót mondta, koporsója mellett vármegyei és városi hajdúk álltak díszőrséget. Bernstein Béla fõrabbi és Vietórisz István városi főügyész búcsúztatták, a Kótaji úti izraelita temetőben lévõ családi sírboltban helyezték örök nyugalomra, óriási részvét mellett. Végrendeletében 1300 holdas birtokának egynegyedét a status quo izraelita hitközségre, egynegyedét a Chevra Kadisára (Szent Egylet) hagyta haszonélvezetre. Széchenyi utcai házát a majdan felépítendő izraelita kórház javára engedte át. Mintegy 40 millió koronás vagyonából ugyancsak bőségesen részesült a nyíregyházi önkormányzat is. A vagyon feléből szülei emlékére létrehozott, Nyíregyháza város által kezelt Burger-alapítvány szegénysorsú, tehetséges fiatalok támogatását tűzte ki célul. Burger István életműve nagy jelentőségű volt egykor Nyíregyházán, a mostani fiataloknak is példaképül szolgálhat. Városunk közgyűlése rendeletben szabályozza az „Együtt egymásért” „Burger István-díj” adományozásának rendjét.

Németh József táncdalénekes, énekes-zenetanár zenei életműve

Németh József táncdalénekes, énekes-zenetanár városunk szülötte (Nyírszőlős, 1931. 01. 04. – Budapest, 2012. 05. 15.). Gyermekkorát Nyírszőlősön anyai nagybátyja, Németh Mihály felügyelete alatt töltötte. A Könnyűzenei Lexikon 378. oldalán ezt írják róla: „Németh József táncdalénekes 1959-tõl énekel. Tagja volt a Rádió és az OSZK stúdiójának. 1963-ban jelent meg első lemeze és beatzenekarok jelentkezéséig a legnépszerűbb előadok közé tartozott. Ő vehette át első aranylemezt Magyarországon. Slágerei: Szigorú tanító, Kicsit szomorkás a hangulatom, Soha nem akarlak látni már, Nem kell nékem nagy hercegnő, Szeretnélek újra megtalálni, ANGÉLA, Balatoni Loreley... Frank Sinatra, Nat King Cole, Elvis Presley dalai mellett olasz előadók (Bobby Solo) slágereit is énekli. Játszott a Patyolat akció című filmben. Külföldi dalfesztiválokon képviselte Magyarországot.” A ’60-as években több mint 200 rádiófelvételt készítettek vele és 50 lemezt adott ki. A hazai fellépések mellett sokat turnézott Európa számos országában, de járt Afrikában, Kanadában, az Egyesült Államokban, a Kanári-szigeteken, miközben a ’60-as évek végétől a ’90-es évek végéig Németországban élt, zenélt, oktatott, dolgozott. Magyarország első aranylemezes előadóművésze nevet az „Angéla” című slágerével érdemelte ki, nemzetközi aranylemezt kapott érte.

„Ugyanezt a lemezt kapta Tom Jones, az Engelbert Humperdinck, a Rolling Stones, Frank Sinatra. Úgy hozták haza a lemezemet, mert annak idején engem ki sem engedtek arra a koncertre”

– emlékezett vissza Németh József.

A Nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola épülete

Egykoron az evangélikus elemi iskolák központjának épült, s ma is hirdeti tirpák őseink buzgó akaratát és tetteiket. A Nyíregyházi Evangélikus Egyház vezetősége, a tirpák hívek és a tanítók minden lehetőt elkövettek, hogy a szükséges összeget előteremtsék. Az eredmény: az elhatározás után fél év múlva, már 1891-ben megkezdhették az építkezést. Alpár Ignác terveinek, valamint Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek kivitelezé­sének köszönhetően a város 1892-ben egy díszes épülettel, az evangélikus egyház pedig egy modern iskolával gazdagodott. Így 1892-ben a tanév kezdetére már teljesen készen állott 120 000 forintnyi költséggel nagyszerű központi iskolaépületük. A palotaszerű arányokban készült épület nemcsak mint városunk egyik legszebb, legmonumentálisabb épülete érdemel különös említést, átadásakor berendezésének szakszerű voltánál és kényelménél fogva is párját ritkította.