Új trükkök a termékbemutatókon

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz az utóbbi időszakban egyre több jelzés érkezik arról, hogy a vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek és ott tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyző felé nem jelentik be, tudván, hogy a hatóságok egyéb módon nem értesülhetnek, így a hatósági ellenőrzés alól is kibújhatnak.

TOVÁBBRA IS SOK A VISSZAÉLÉS

A termékbemutatókat szervező cégek egy része azt a 2014-es törvénymódosítást próbálja meg így kijátszani, amely szerint a vállalkozásokat – a bemutatót megelőzően – a jegyző irányába bejelentési kötelezettség terheli. Ez pedig minden olyan esetre igaz, amikor a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye, és legtöbbször nem az.
Szigorítás volt még a tavalyi évben, hogy ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vásárló a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. A termékbemutatókat szervező cégek egy része ezt a szabályt úgy igyekszik kijátszani, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelen lévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése csak interneten, illetve telefonon keresztül lehetséges. Előfordult olyan eset is, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adtak át az előadás helyszínén, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén. Ám az ilyen esetekben az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztókat, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.

„INGYENES” EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLAT

Továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként”, „ingyenes állapotfelmérésként” hirdetik meg. Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat, illetve az azokon végzett vizsgálatokat, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, esetenként alacsony iskolai végzettségű, vagy korábban más területen dolgozó – ménesgazda, hegesztő szakmunkás – személyek bonyolították le. Több fogyasztó is beszámolt olyan esetről, amikor a résztvevőket kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozták az előadások során. Előfordult, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálat” elvégzésére az árubemutató helyszínén nem volt biztosított egy külön helyiség, és a vizsgálatot így férfimosdóban tartották.

68 SZÁZALÉKOS KIFOGÁSOLÁS

A témavizsgálat első szakaszában a felügyelőségek munkatársai 44 árubemutatón folytattak le ellenőrzést, amelyből összesen 32 árubemutatót kifogásoltak. A vizsgálat második szakaszában lefolytatott 55 ellenőrzés közül 36 esetben történt valamilyen jogsértés. 780 fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez az árubemutatókkal kapcsolatban. A legtöbben azt sérelmezték, hogy nem tudtak elállni a megvásárolt terméktől. 91 esetben az elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. 115 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza, illetve további 31 esetben az elállás bánatpénz/adminisztrációs díj fizetéséhez kötötte.

Szoboszlai Tibor