A Nyíregyházi Napló hasábjain már korábban is olvashattak arról, hogy mérföldkőhöz ért a hazai tűzvédelmi szabályozás, hiszen a tavalyi év végén új OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) jelent meg. Ennek egyes rendelkezései idén, március 6-án hatályba léptek, míg mások csak most szeptemberben.

Szükséges szakemberek

Kukucska István a változásokkal kapcsolatban elmondta, a korábbi szabályozás csak az A, B és a C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy 50 főnél nagyobb létesítményt üzemeltetők esetében írta elő a tűzvédelmi szakember foglalkoztatását. Ez alól kivételt jelentettek a D tűzveszélyességi osztályba tartozók – az óvodák és például az iskolák is –, számukra a törvény ezt nem írta elő. Márciusban azonban hatályba lépett új OTSZ, amely már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, így az erre épülő jogszabályokon változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan a törvény is módosult, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember alkalmazási kötelezettségét.

Akár félmilliós bírság

A rendelet értelmében például bölcsődékben, óvodákban és többek között idősek otthonában – 100 fő felett havi 16 órában, 100 fő alatt havi 8 órában – olyan felsőfokú, illetve középfokú végzettségű személyt kell foglalkoztatni, aki a tűzvédelemért felel. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a cégek akár saját alkalmazottjukat képezzék ki, de külső tűzvédelmi szolgáltatóval is köthetnek szerződést. Félmillió forintra is megbírságolhatják azt az intézményt, gazdálkodó szervezetet, amelyik nem gondoskodik (alkalmazottként vagy szolgáltatásként) meghatározott tűzvédelmi szakképesítésű személy foglalkoztatásáról.

Kockázati osztályok

Újdonság, hogy a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolások megszűntek, és helyettük a kockázati osztályba sorolások jelentek meg. Ez lehet alacsony, közepes vagy éppen magas szintű. Az új szabályozás szerint tűzveszélyességi osztályba most már csak anyagokat sorolnak, az alapján, hogy milyen a tűz, robbanás vagy hőhatás esetén fellépő viselkedése.

Foglalkozási megbetegedések

Kukucska István elmondta, minél nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedésekre, hiszen az ezek során bekövetkezett halálesetek száma négyszerese a munkabalesetben elhunytakénak. Terveik között szerepel, hogy a jövőben további jogszabály-módosításokat érjenek el.

[REKLAM]

– Még mindig gyakoriak az azbesztes megbetegedések. Egyre többen halnak meg benne. Gondoljunk arra, amikor egy idős ember eltávozik, és a családja elkezdi lebontani az öreg házat, aminek a teteje hullámpalával volt lefedve – ez gyakran azbeszttartalmú. Ahhoz, hogy a család elvigye azt megsemmisíteni, több százezer forintos költséget jelentene számukra, és ezt sokan nem vállalják, maguk próbálnak megszabadulni a káros anyagtól. Ezért szeretnénk jogszabály-módosítást elérni, hogy ne a tulajdonost terhelje a kármentesítés – hangsúlyozta a szakember.

Bruszel Dóra