Hogyan teltek az elmúlt évei teátrum nélkül? – kérdeztem a bájos, vidám mûvésznõtõl. (Soha nem felejtem el, milyen csodálatos volt a Sörgyári capriccio Maryskájaként, akinek csupa életöröm szerepét mintha neki írták volna.)

– Lili Franciska hároméves, most kezd óvodába járni, Mia Szofia pedig júniusban lesz kettõ – mondta. – Csodálatos volt otthon lenni velük, nézni, hogyan ügyesednek, okosodnak. Fontosnak tartottam a kötõdõ nevelést, hogy sokat legyenek velem testkontaktusban. Amikor megszületett a kicsi, akkor Lili látta, hogy kendõben hordozom Miust, s õ is ezt tette a babájával. Remélem, ha anyukák lesznek majd, nem felejtik el ezt az élményt. Reggeltõl estig beszélgetnek. A nagyobbik folyton „fellép”, színházasat játszik. Pár hónapos koruk óta viszem õket gyermekelõadásokat nézni; az összest látták már. A kondícióm visszaszerzéséért nem kellett sokat tennem, mert gondoskodtak róla a lányok, bár van még nekem is egy kis teendõm. Mielõtt megérkeztek, tíz éve voltam már a pályán, ezért jólesett egy kis szünet, s jó volt megélni az anyaságot. Önmagamra persze nem volt egy csöpp idõm sem, a család kitöltötte minden pillanatomat. Mióta ismét dolgozom, a próbák jelentik az „én idõm”-et.

Nagy erõkkel próbálnak

Mint Noémi lapunknak elmondta, nem él a közelben családtagjuk, nincs segítségük, ezért mindent a férjével közösen kell megoldaniuk. A párja tetoválómûvész, ami nagy szerencse, mert az idõbeosztását szabadon alakíthatja. A próbák között és hétvégeken dolgozik, vagyis váltják egymást otthon. A próbái tíztõl kettõig és hattól kilencig tartanak. Azt hitte, nehezebb lesz megoldani a színházba való visszatérését, de egyelõre minden gond nélkül zajlik. Mivel a férje nagyon jól helytáll, nem tart attól, hogy ha lesznek elõadásai is, bármiben hiányt szenvednek a lányok. Fõzni reggel vagy az esti próbák után szokott, de van, amikor a férje látja el ezt a feladatot. Egyetlen nap sem maradnak fõtt étel nélkül. A „húsvéti nyuszi” az életüknek fontos szereplõje, mert annak idején Lilit hozta nekik, most pedig Noémi számára új feladatot. Nagy erõkkel próbálják a nagyszínpadon Feydeau bohózatát, A balekot, amelynek premierje április 28-án lesz. Milyen érzés ilyen hosszú idõ után ismét játszani? – kérdeztem ezután.

Anyából újra nõ lesz

– Egy pár jelenetes szerepem van csupán, ami nem megterhelõ számomra, s ugyanakkor nagyon jó most már visszatérni ebbe a miliõbe – válaszolta Noémi. – Salome megtestesült Lolita: minden férfire hatással van. Ennek a nõi karakternek az eljátszása azért is érdekes számomra, mert az anyaság mindenrõl szól, csak a nõiességrõl nem. Ez a szerep segít visszatalálni nõi mivoltomhoz. El kell hinnem, hogy nem csupán 24 órán át mûködõ takarító-, szoptató-, fõzõgép vagyok, hanem képes vagyok még a másik nemre hatással lenni, ugyanis Salome ilyen. Nincs családja, falja a férfiakat, az életet, remekül érzi magát ebben a helyzetben, intelligensnek azonban csöppet sem nevezhetõ. Egyik kedvenc részem a darabban, amikor nem a nevén szólítják, s kéri is a partner, hogy hadd nevezze õt az imádott hölgye nevén. „Ó, Lucie, mondd, hogy Lucie vagy!” Mire õ csak frappánsan azt válaszolja: „Nem jellemzõ.”

Sz. Kántor Éva