Több mint tíz évvel ezelőtt bajnoki címet ünnepelhetett az NB-II-ben a Nyíregyháza Spartacus. Az utolsó mérkőzés után a szurkolók elözönlötték a pályát, mindenki próbált valamilyen ereklyét begyűjteni. A drukkerek között volt az akkor még gyerek Gyurján Bence is.

- Bemásztunk a barátommal a kerítésen, mert nagyon szerettünk volna egy mezt szerezni. Sajnos nem sikerült, de együtt ünnepeltünk Szatke Zoliékkal, a Kossuth térre is elkísértük a csapatot. Akkor az utánpótlásban játszottam, és az volt a célom, hogy egyszer én is a Spartacus felnőtt csapatában futballozzak. Kellett rá várni néhány évet, de most megadatik - mondta Gyurján Bence.

A 26 éves labdarúgó 15 évesen az ország másik végébe, Szombathelyre, az Illés Akadémiához került. A Haladásban mutatkozhatott be az élvonalban is, ahol stabil NB-I-es játékos lett, majd Gyirmótra igazolt és NB-II-es bajnoki címet szerzett. Két évet töltött itt, majd Békéscsaba érintésével visszatért Nyíregyházára.

- Nagyon örültem, hogy végre sikerült hazatérnem, már többször szóba került mindez, de valamiért soha nem sikerült. Boldog vagyok, hogy a Szpariban futballozhatok, és nagyon jó lenne, ha hasonló ünneplés lenne a Városi Stadionban mint amilyen gyerekkoromban volt, csak most az én mezemet szeretnék megszerezni a szurkolók. Ezért dolgozunk. A korosztályos válogatottból sokakat ismertem, Jova Leventével, Farkas Márkkal, Pekár Lászlóval korábban is jóban voltunk, de a többiekkel is hamar megtaláltuk a közös hangot, így a beilleszkedéssel nem volt gond. Meg ne feledjük, hazatértem, itthon vagyok - mondta Gyurján Bence.

Dankó László

Fotó: Trifonov Éva