Sóstói-erdő vízpótlása – Biztató eredményeket hozott a pilot projekt

Jó eredményeket hozott a Sóstói-erdő vízpótlását előkészítő pilot projekt. Az egy hónapig tartó teszt során a szakemberek azt vizsgálták, sikerül-e annyira továbbtisztítani a város tisztított szennyvizét, hogy azt később biztonságosan vissza lehessen juttatni az erdő talajába. Az első laboreredmények szerint a technológia teljesítette a várakozásokat, így a projekt újabb fontos mérföldkőhöz érkezett.

Elszáradt ágak, pusztuló fák. A Sóstói-erdőben egyre több helyen látszanak a tartós vízhiány nyomai. A folyamatosan csökkenő talajvízszint egyre nagyobb veszélyt jelent az erdőre, pedig közvetlenül mellette, az Érpataki-főfolyásban nap mint nap több ezer köbméter tisztított szennyvíz folyik el. A készülő fejlesztés célja, hogy ennek a víznek egy részét korszerű továbbtisztítás után visszajuttassák az erdőbe, és ezzel segítsék a vízpótlást.

Kulcs lehet az erdő megmentéséhez

A koncepciót kidolgozó Tisza-völgye Innovációs és Klímaadaptációs Egyesület elnöke szerint ez a ma még kihasználatlan vízkészlet jelentheti az erdő jövőjének egyik kulcsát. – Sok éve figyeljük a szárazodást, mint problémát, mondjuk az elmúlt másfél évtizedben. Azóta figyelgetjük azt is, hogy itt az erdő mellett folyik el Nyíregyháza város tisztított szennyvizének egy jelentős része, és ez a szennyvíz a befogadóba jutva nem tud hasznosulni itt, a környéken, és ‘23-ban fogalmazódott meg az, hogy ebből jó lenne egy projektet összeállítani. A legelső szakmai egyeztetést ‘23 őszén szerveztük meg, amelyen már ott volt Nyíregyháza Megyei Jogú Város szakemberei mellett a Nemzeti Park, a hatóságok, civil szervezetek és a Nyírerdő Zrt., valamint a FETIVIZIG is. Tehát, egy szinte teljes szakmai körben tudtunk erről egyeztetni, és nagyon hamar világossá vált, hogy minden szereplő egyetért azzal, hogy ezt a vízkészletet valahogyan hasznosítani kellene – emelte ki Cselószki Tamás, a Tisza-völgye Innovációs és Klímaadaptációs Egyesület elnöke.

Sikeres tesztüzem

A tisztított szennyvíz egyik legnagyobb előnye, hogy folyamatosan rendelkezésre áll, még a legforróbb nyári időszakban is, amikor az erdőnek a legnagyobb szüksége van rá. Ennek vizsgálatára állították üzembe a pilot rendszert, amely óránként mintegy két és fél köbméter vizet képes továbbtisztítani. A végleges rendszer a tervek szerint naponta körülbelül ötezer köbméter vizet juttathatna az erdő 126 hektáros területére. A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. eddigi vizsgálatai azt mutatják, hogy a rendszer eredményesen működik. – Most záródik az egy hónapos próbaidőszak. Ezen egy hónap alatt nyolc mintavételezési időpontunk volt, és minden mintavételezésnél négy önálló minta kerül vizsgálatra. Összesen 16 darab paraméter vizsgálata történik a mintákból. Az egyik legfontosabb paraméter a sótartalom volt, amelyet 150 mg/liter alá kell csökkenteni. Azt tudjuk mondani, hogy a már meglévő eredmények alapján a telep által kibocsátott 750 mg/literes sótartalmat jelentősen tudja csökkenteni a berendezés, 95%-át kiveszi, tehát 20–30 mg/literre csökkenti. Azaz, a sótartalom vonatkozásában hozza azokat a műszaki elvárásokat, amelyeket célként kitűztünk, így sikeresnek látjuk a tesztüzemet – fejtette ki Galambos Sándor, a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, minőségirányítási és környezetirányítási vezetője.

Egyre szárazabb az erdő

A laborvizsgálatok alapján a továbbtisztított víz nemcsak alacsony sótartalmú, hanem mikrobiológiai szempontból is megfelelő. A területet kezelő Nyírerdő Zrt. szerint ez azért fontos, mert az erdő érzékeny élővilágát – a talajban élő gombákat és mikroorganizmusokat is – csak így lehet biztonságosan megóvni. A vízpótlás célja, hogy segítsen megőrizni a Sóstói-erdő értékeit, amelyeket egyre inkább veszélyeztet a csökkenő talajvízszint. – A Sóstói-erdő egy Natura 2000 hálózatba tartozó egykori euró-szibériai sztyepptölgyes maradványerdeje. Mellette egy 120 ezres nagyvárosnak a parkerdeje, zöld szigete, erdei rekreációs célpontja, tehát nagyon-nagyon fontos és természetvédelmi szempontból is hihetetlen értékek vannak még itt elrejtve. Azért fontos, hogy ez megmaradjon, mert sajnos olyanok a környezeti viszonyok, olyan a talajvízszint-csökkenés az elmúlt 15–17 évben, amit már az idős erdők semmiképpen nem tudnak követni, tehát azért olyan egészségi állapotban vannak az idős erdők, mert a talajvíz eltűnt alóluk. 2009-ből vannak adataink talajvízszintre, ahhoz képest 3,5–5 méterrel lejjebb van most a talajvízszint. De ha egy tavalyi mérést nézünk, akkor is már érezhető a különbség. Ezt sajnos az erdők már nem tudják ilyen plasztikusan követni – világított rá a problémára Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.

Új szakaszba lép a projekt

Az eddigi kedvező eredmények azonban még csak az első lépést jelentik. A következő időszakban megvárják és összesítik a további laboreredményeket, elkészítik a vizsgálat dokumentációját, majd környezeti hatásvizsgálat és engedélyezési eljárás következik. – Most megvannak a vizsgálati eredmények, még vannak olyan laboreredmények, amelyekre várnunk kell, mert még most a héten is volt mintavétel. Ha ezek a laboreredmények összeállnak, akkor erről a vizsgálatról, erről a kísérletről egy dokumentáció készül. Ez egy nagyon fontos dokumentáció, hiszen a technológiai tervezés irányát fogja megadni. A következő lépés az, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezzünk a területről. Nyilván ezeknek az input adatoknak rendelkezésre kellett állnia a  környezeti hatásvizsgálathoz, és ott vizsgálni kell, hogy most a talajban történik a vízpótlás felülről. Tehát nagyon sok olyan nyitott kérdés van még a nemzeti szabályozástól kezdve a hatósági előírásokig, amin végig kell menni – hangsúlyozta dr. Podlovics Roland alpolgármester.

Ha a további vizsgálatok is kedvező eredménnyel zárulnak, megkezdődhet a részletes tervezés és a beruházás előkészítése. A Sóstói-erdőben kidolgozott megoldás ráadásul nemcsak Nyíregyházának jelenthet segítséget. Országszerte több olyan település is van, ahol a ma még kihasználatlanul elfolyó tisztított szennyvizet a jövőben a természetes élőhelyek vízpótlására is felhasználhatnák.

Boros Rita