Egyre jobb helyzetbe kerülnek a vevők az erősödő kínálati ingatlanpiacon, mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen nőtt a teljes árengedmény mértéke. Az Otthon Centrum (OC) mérése szerint tavaly a paneleknél akár kirívóan magas árengedményt is elérhettek a vevők.

„Abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen nőtt a teljes árengedmény mértéke” – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője a három használt szegmensre egyaránt jellemző trendet. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy tavaly a használt házak teljes árengedménye országosan 13,6 százalék volt, míg a téglalakások árából 8,9, a panelekéből 8,8 százalékot engedtek az eladók.
Abszolút értékben leginkább a családi házak teljes árengedménye nőtt (4,4 százalékkal) és éves viszonylatban 13,6 százalékra emelkedett. A panellakásoknál valamivel szolidabb emelkedést mért az OC (3,7 százalékot), de egy év alatt így is 8,8 százalékra nőtt az alku mértéke. A téglalakásoknál emelkedett a legkisebb mértékben (3,1 százalékkal) a teljes árengedmény, ám így is 8,9 százalékra nőtt. „Arányait tekintve a panellakásoknál volt a legnagyobb mértékű a teljes árengedmény. A 2022-es évhez viszonyítva tavaly 73 százalékkal nőtt ez az érték, míg a téglalakások és házak esetében 50 százalék körüli változásról beszélhetünk” – összegezte az országos adatokat a szakember. 

A panellakások árengedménye országosan 8,8 százalék volt, amivel 0,1 százalékra megközelítette a téglalakások értékét, bizonyos térségekben pedig meg is haladta azt. A területi szórás nem volt jellemző, az alku mértéke országszerte az átlaggal megegyező volt és a 8,8-9,2 százalék közötti sávban mozgott. Ettől csak a külső pesti kerületek tértek el, ahol csak 8,3 százalék volt a teljes árengedmény átlagos mértéke, míg a kisebb városok az országos átlag értéktől felfelé mozdultak el, az eladók itt átlagosan 11,4 százalékkal csökkentették az árat a sikeres értékesítésig. 

A téglalakások árából átlagosan 8,9 százalékot engedtek az eladók 2023-ban. A vevők a legkevesebb engedményt a budai kerületekben tudták kiharcolni (8,2 százalékot), míg a főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a legtöbb megyei jogú városban az átlag körül mozgott az alku százalékos aránya. Ezzel szemben a régióközpontokban már az átlag fölött (9,8 százalékot) engedtek az eladók, és a kisebb városokban két számjegyű alkura is bőven volt példa (11,5 százalék), a községekben pedig még ezt is meghaladta az árengedmény (13 százalék). „Ennek az a magyarázata, hogy az érdeklődők koncentráltabban jelennek meg a nagyvárosokban, így a távolabbi településeken érezhetően nehezebb lett a lakások értékesítése” – árnyalta az adatokat az elemzési vezető. 

Ahogy a másik két szegmensben, úgy a használt házak esetében is emelkedett tavaly a teljes árengedmény mértéke, amely így elérte a 13,6 százalékot. A nagyobb városokban az átlag alatti, a kisebb településeken az átlagnál magasabb alku volt jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan a családi házaknál is a budai térségben engedték az eladók a legkevesebbet, 9,7 százalékot, a régió központokban már 11,6, míg a megyei jogú városokban és a Pest vármegyében 12,5 százalék volt az átlagos árengedmény. A kisebb városokban, valamint a külső pesti kerületekben mért 15, és a községekre jellemző 16,5 százalékos teljes árengedmény már jóval átlag feletti érték. 

A szerződéskötéskori árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 8, a paneleknél 4,7, a téglalakásoknál 4,4 százalék volt. Konkrét vevők esetében a házaknál az árengedmény 59 százalékát engedték el az eladók. Panellakások esetében 53, téglalakásoknál pedig 49 százalék ez az arány, vagyis ezek az adatok egyértelműen azt mutatják: konkrét ajánlattétel esetén továbbra is jelentős mértékben lehet alkudni a hirdetési árból.