A nyíregyházi Jósa András Múzeumban állandó interaktív régészeti kiállítás felépítésének igénye 2006-ban jelentkezett.

Ebben az évben született meg a ma is látható, illetve látogatható kiállítás (az 1980-as évek eleje óta állandó régészeti kiállítás nem volt).

A kiállítás több mint 200 négyzetméteren várja látogatóit, modern és barátságos környezetben. Az üvegfalak mögött megyénk, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye felszínre került emlékeit mutatjuk be időrendi sorrendben.

Kalandozásunk a neolitikumtól egészen a középkorig tart. A kiállított leletanyagok pedig a Kárpát-medence igazi unikális darabjai. A reprezentatív kerámiákon (vonaldíszes, festett, füles, bütykös, talpas stb.) túl múzeumunk őriz hazánk legszebb ötvős- és kovácsmunkái közül jó néhányat. Itt csodálható meg a tankönyvek illusztrációjaként is ismert aranyozott, palmetta díszítésű Rakamazi tarsolylemez, a színarany Rakamazi szablyamarkolat de említhetnénk az ugyancsak Rakamazi honfoglaló hajfonatkorong párt is. Megelevenedik előttünk a hajdani kultúrák világa.

A KIÁLLÍTÁS TEMATIKÁJA

1. Paleolitikum-mezolitikum: kőipar.
2. Neolitikum: szövés.
3. Rézkor: rézműves.
4. Bronzkor: bronzműves.
5. Szkíták: fazekas.
6. Kelták, dákok: kovács, üvegműves.
7. Szarmaták: kereskedő.
8. Hunkor: ötvös.
9. Kora avarok: katona.
10. Késő avarok, szlávok: állattartó, pákász.
11. Honfoglalók: politikus.
12. Árpád-kor: földműves.
13. Középkor: építész.

1.PALEOLITIKUM-MEZOLITIKUM: KŐIPAR
A kiállítás legrövidebb része, mivel a megye területéről gyakorlatilag ebből a korszakból nem ismerünk leleteket. Jelzésszerűen azonban szükséges visszanyúlnunk idáig ahhoz, hogy érthető legyen a teljes folyamat. Itt láthatjuk a kiállítás egyetlen olyan tárgyát, mely nem megyénk területén került napvilágra: egy afrikai szakóca (JAM ltsz. nélkül) állítja meg a látogatót egy pillanatra az „időalagút” végén.

2.NEOLITIKUM: TEXTILKÉSZÍTŐ
A korszak legfontosabb vívmánya az élelemtermelésre történt áttérés. A fazekasság csak ennek következménye. A gazdag neolit edénykészlet legszebb darabjait mutatjuk be. A korszak jellegzetes leletei a kis agyagszobrocskák, az idolok. Közülük különösen kiemelkedik szépségével a méhteleki egyik darab: egy „neolit Vénusz”. Megszemlélhetjük a korszak egyik jellegzetes nyersanyagát: a kereskedelem kitűnő indikátorát, a tokaji obszidiánt. Ez a fekete kő,a vulkáni üveg, keresett árucikk volt. Távoli vidékekre elkerült, jelezve a korszak embereinek kapcsolatait.

A neolitikum mesterségei közül a textilkészítést emeltük ki. Egy szövőszék rekonstrukciót készítettünk, melyen ki lehet próbálni a mesterség fortélyait.

3.RÉZKOR: RÉZMŰVES
Az első használt fém a réz és az arany. Megjelenésük új korszak nyitánya. E tárgyakat elsősorban temetkezések anyagából ismerjük: közülük válogattunk rézcsákányt, rézkarperecet.

4.BRONZKOR: BRONZMŰVES
A rezet ónnal ötvözve bronzot nyerünk. A bronz – elsősorban a fegyverek – igen nagy értéket képviseltek. A vagyonosodás a társadalmon belüli rétegződéshez vezetett A bronztárgyak – elsősorban a fegyverek – igen nagy értéket képviseltek. Nem véletlen, hogy az – akár kultikus céllal, akár újraolvasztáshoz összegyűjtött felhalmozott – bronzdepók szép számban kerülnek elő. Ilyenekkel az elmúlt években is fél tucattal gazdagodott a nyíregyházi múzeum. Nem meglepő ez,. hiszen már múzeumalapítónk Jósa András is dicsekedett vele, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum után az ő gyűjteménye a leggazdagabb e „kincsleletek” tekintetében. A vitrinben egy bronzöntő műhely rekonstrukciója áll a központban, de a jellegzetes bronztárgyak mellett bemutatjuk a korszak hihetetlenül gazdag kerámia-formakincsét. Utóbbival érzékeltetve (és hangsúlyozva), hogy az egyes korábban kialakult mesterségek nem merülnek feledébe.

5.SZKÍTA: FAZEKAS
A vas terjedésének időszakában a sztyeppről az első név szerint is ismert nép, a szkíták kisebb csoportja érkezett. Hamarosan beolvadtak a helyben talált nagy tömegű lakosságba. Megjelenik a fazekaskorong használata. Egy fazekasműhelyt rendeztünk be.

6. KELTÁK, DÁKOK: KOVÁCS, ÜVEGKÉSZÍTŐ
Minthogy a korszak szervesen összefügg az előzővel, a két műhely (az előbbi fazekas- és az itteni kovács-) szomszédos, csupán egy kerítés választja el őket egymástól, jelezve, hogy mindkét nép életében fontos mesterségekről van szó.

A nyugatról hazánkba érkező kelták (vagy más néven gallok) a fazekalás és a kovácsmesterség mellett ismerték az üveggyártás titkait és pénzt is vertek. Az I. században a terjeszkedő dák állam „vazallusaivá” lettek.

7. SZARMATÁK: KERESKEDŐ
A szkítákkal rokon sztyeppei nép a Kárpát-medencébe költözve a rómaiak és germánok szomszédságában éltek évszázadokon át. Történetük a háborúk és a békés kereskedés váltakozása. A kiállításon az utóbbira helyeztük a hangsúlyt. A szarmata kereskedő áruval megrakott szekere mellett álldogál. Az importok sokszínűsége meghökkentő: római pénzek, email díszes ruhakapcsolótűk, színes üveggyöngyök, amfora, távoli tartományokból hozott edények, germán importok változatos gazdagsága szolgáltatja a látványt.

8. HUNKOR: ÖTVÖS
A szarmaták alföldi uralmának a hunok hódítása vetett véget. Attila népének terjeszkedésével új időszak, a népvándorlás kora kezdődött. Az V. század gazdag leletanyagának kiemelkedő darabjai a lemezes ruhakapcsolótűk. Közülük a Jósa András Múzeum büszkélkedhet Európa legnagyobb méretű ilyen ékszerpárjával. A Gáváról bekerült ún. fibukák :a korabeli ötvös remekei.

A korszak sajátos divatja volt a koponya mesterséges megnyújtása. Egy ilyen – az M3-as autópálya feltárásából származó – torzított koponyát is bemutatunk.

9. KORA AVAROK: KATONA
A hunkorral az iráni hegemóniát a sztyeppen a türk/török népeké váltotta fel. A korai avarok hatalmas terület uraivá váltak. Nyugati „végvidékük” a Kárpát-medence lett. Ők egyesítették először uralmuk alatt az Alföldet és a Dunántúlt. A vaskengyel „feltalálásával” kialakult a jellegzetes nomád harcmodor, mely sokáig legyőzhetetlenné tette őket. A leletanyagban is megmutatkozó gazdagságukat elsősorban hódításaiknak köszönhették. Megyénk szállásterületük perifériája volt.

10. KÉSŐ AVAROK, SZLÁVOK: ÁLLATTARTÓ, PÁKÁSZ
A kora avarok anyagi kultúrájától alapvetően eltérő, ún. griffes-indás régészeti horizont népét a régészet csak szükségképpen nevezi avarnak. Az időszak története, népi összetétele alapvető kérdés a honfoglalás kor kutatása szempontjából is.

A régészeti anyagban a késő avar temetkezések leleteire koncentráltunk (övveretek, szíjvégek stb.).

A késő avar, a honfoglaló és az Árpád-kori kiállításrészre egy hang- és fényjátékot komponáltunk. A viseletrekonstrukciókban elénk álló bábuk kis történetet adnak elő a honfoglalás korából.

11. HONFOGLALÓK: A LOVAS ÍJÁSZOK
A honfoglalás kor története a magyar régészet egyik leglényegesebb kérdése. Ugyanakkor épp ezen a téren találkozunk a legtöbb és legeltérőbb teóriákkal. A kiállításnak ezt a részét kiemelten kezeltük: a fő helyre került, a terem bejáratával szemben. Egy életképről van szó, egy gazdag és egy sezgény férfival és egy gazdag nővel ismerkedhetünk meg.

A viseletrekonstrukciók mellett néhány eredeti tárgyat is megtekinthetünk.

12. ÁRPÁD-KOR: FÖLDMŰVELÉS
A honfoglalás kori életképet egy Árpád-kori földműves figurájával egészítettük ki.

A régészeti leletek közül a földművelés szerszámait emeljük ki, érzékeltetve, hogy a letelepült, gazdálkodó életmód máig változatlan, és erre az időszakra nyúlik vissza.

13.KÖZÉPKOR: ÉPÍTÉSZ
A kiállítást egy elképzelt középkori építkezés kis részlete zárja.

A kiállítást mesterségekről szóló diafelvételek bemutatója színesíti.

Forrás: Jósa András Múzeum