A kép az Ipartestület megrendelésére készült 1930-ban és éveken át ékessége volt az iparos székház (ma Kölyökvár) emeleti dísztermének. A festményen a művész balról jobbra haladva ábrázolta a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett város újjátelepítésének főbb mozzanatait.

Várostörténeti pillanat

A mű középpontjában azt a pillanatot örökítette meg, amikor Petrikovics János szarvasi csizmadiamester átveszi gróf Károlyi Ferenctől az adománylevelet. Tőlük jobbra a szülőhelyüket elhagyó telepesek kisebb csoportjai elevenednek meg, amint lovas szekerekre felpakolva indulnak útnak egy új, jobb élet reményében. A kép bal oldalán a kihalt település újjáépítésében fáradozó telepesek munkába lendült alakjait láthatjuk, háttérben Nyíregyháza gótikus stílusú református templomával.

Z. Szalay: Felvidékről a Nyírségbe

Szalay Pál 1891-ben született Léván, egy nyolcgyermekes családban. Apja kőfaragó építőmester volt, aki a megspórolt pénzéből „márkás képeket és fafaragásokat” vásárolt. Diáktársai és tanárai ösztönzésére az érettségi után sikeres felvételit tett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Szinyei-Merse Pál, Benczúr Gyula, Réti István, Révész Imre, Stróbl Alajos és a művészettörténész Lyka Károly voltak. Csekély ösztöndíjat is kapott, amelyből özvegyen maradt édesanyját és kisebb testvéreit támogatta. Az első világháború után egy évig, mint ösztöndíjas Rómában, Lodovico Fennotti freskófestő iskolájában tanult. 1917-ben érkezett Nyíregyházára, ahol sikeres pályázat útján munkát kapott és 50 éven keresztül tanított rajzot a polgári fiúiskolában, majd az 1946-ban megalakult nyíregyházi Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskolán művészettörténetet oktatott.

Meghatározó művész és tanár

Tanítványa volt többek között Jándi Dávid, Görömbei Imre, Osváth Imre, Berki Nándor, Berecz András, Kerülő Ferenc, Krutilla József, Soltész Albert, Pál Gyula és Váci András is. A pedagógusi munka mellett, aktívan részt vett a város képzőművészeti életének szervezésében. Alapító tagja, majd évekig elnöke volt a Benczúr-körnek, kiállításokat rendezett, előadásokat tartott, a hölgyek számára batik- és könyvkötőtanfolyamokat indított. Számos megyei és városi megrendelésnek tett eleget. Sorra megfestette Nyíregyháza egykori polgármestereit, freskókat készített a Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában és a régi római katolikus elemi iskola dísztermében. 1973-ban Szentendrére költözött. Ekkor 40 művét Nyíregyházának ajándékozta, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata őriz és további 22 alkotása a Jósa András Múzeumban található.

Madár Ximena, művészettörténész
Jósa András Múzeum

Restaurálás jótékonyságból

– Csodálatos, rég elfeledett művészeti érték kerül nyilvánosságra a közeljövőben – válaszolta kérdésünkre dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, aki személyesen is pártfogolja a festmény felújításának az ügyét. – Méltatlan sora volt ennek a páratlan, a várostörténet fontos időszakát megrajzoló, monumentális alkotásnak, hiszen a kommunizmus évtizedeiben lekerült a mai Kölyökvár falairól és majdnem az enyészet lett a sorsa. Az idei Városbál jótékonysági célja azonban ennek a számunkra becses műnek a felújítása, ami meg is kezdődött a fővárosban, szakértő kezek által. Reméljük, hogy az idei Városnapon már bemutathatjuk, a nagyközönség elé tehetjük a várostörténet ezen fontos és nagyszerű alkotását.