Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát

Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát
A nemesség kötelez
Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát
Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát
Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát
Nyíregyházán tartják meg jövő héten a XLVII. Országos Honismereti Akadémiát

„Noblesse oblige – a nemesség kötelez” címet viseli az idei Honismereti Akadémia, melyet július 8. és 12. között rendez Nyíregyházán a Honismereti Szövetség közösen a megyei honismereti egyesülettel és a Jósa András Múzeummal.

 

A közel egyhetes tanácskozáson a központi téma a magyar nemesség szerepvállalása lesz. Azé a sokszínű társadalmi rétegé, melynek tagjai a törvények szintjén ugyan egyelőek voltak, de a gyakorlatban fényévek választották el a több tízezer holdat birtokló főnemességet az ezer, vagy csak néhány száz holdas köznemességtől, illetve a kisnemességtől, s főleg a csak nemeslevéllel rendelkező földtelen „bocskoros” nemesektől. Jobb helyet nem is választhattak volna a szervezők, hiszen az ország történelme során éppen erre a vidékre, a Felső-Tisza mentére volt jellemző a nemesség nagy száma. A reformkorban, az itteni vármegyékben, Szabolcsban, Szatmárban, Beregben 20–25 000 nemes élt, sokszor zárt kisnemesi településeken – Kemecsén, Besenyődön, Csengerben, Tyukodon –, együttes fellépésük egy-egy vármegyei szavazáson sorsokat dönthetett el. Kevesebb, de az országos politikában meghatározó főrend is élt itt: a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában jeleskedő gróf Ká­rolyiak, a Vayak, vagy éppen az Andrássyak, a Forgáchok.

Kastélyoktól a gyönyörű parkokig

19 előadás hangzik majd el e nemességnek a magyar történelemben betöltött szerepéről, tevékenységéről. A róluk alkotott kép azonban úgy lesz teljes, ha szót ejtünk e társadalmi réteg „hagyatékáról” is, legyen az írásos, szellemi vagy éppen tárgyi emlék, büszkén sorolhatjuk majd azokat a családokat, személyeket, akik bőkezű patrónusaik voltak egyházuknak, vagy a híres iskoláknak, Sárospataknak, Debrecennek. De szót ejtünk az épített örökségről, a kastélyokról, kúriákról, a gyönyörű parkokról is. Erre szolgál majd az akadémia egy délutánja, amikor három szekcióban kötetlenül lehet beszélgetni ezen örökségről. Nincs okunk szégyenkezni, sőt büszkén sorolhatjuk, hogy innen, Nyírbogdányból, egy nemesi gyűlésből indult a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére megindított országos gyűjtés, Nyíregyháza az elsők között váltotta meg magát a földesúri terhek alól, s jóval a jobbágyfelszabadítás előtt már szabad mezővárosban lakhattak polgárai, s a két egykori vármegye, Szabolcs és Szatmár földesurai helyzetüktől messze kiemelkedő építészeti emlékeket hagytak ránk. Igaz, hogy ezekkel a háború után mostohán bántak új urai, de új évezredünk első éveitől, komoly pénzekből folyamatosan újulnak, szépülnek és kapnak új funkciókat is ezek az emlékek. Jön a nyár, a szabadságok, a kirándulások ideje. Az akadémia tagsága is felkerekedik egy napra, s három irányban, a Rétköz, a Nyírség és Szatmár felé néz szét a megyében, s felkeressük az épített örökség néhány szép, az elmúlt években megújított emlékét, melyeket innen is ajánlok olvasóink figyelmébe.

Andrássy-kastély:

365 ablak, 52 szoba

El kell menni és megnézni Tiszadobon az Andrássy-kastélyt, amelyik a magyarországi historizáló kastélyépítészet egyik legszebb példája 365 ablakával, 52 szobájával, 12 tornyával és 4 kapujával.

Kállay Kúria:

körutazás egy 1931-es Forddal

Visszatérve a Nyírségbe, Kállósemjénben, a Kállay család egykori birtokközpontjában áll az a kúria, melyet az 1763 körül Kállay György megrendelésére ugyanaz a Salvatore Aprilis olasz építész épített, aki a nagykállói vármegyeházát is tervezte. Sokáig itt élt Kállay Miklós miniszterelnök is. A használaton kívül álló kúria romlásnak indult, mígnem az elmúlt években megtörtént a teljes körű felújítása és turisztikai célú hasznosítása. Az épületet az 1920-as évek stílusában rendezték be, s a mellette szintén felújított gazdasági épület garázsának büszkesége az 1931-es Ford, mellyel a parkban egy körutazást is lehet tenni.

Degenfeld-kastély:

felébredt csipkerózsika-álmából

Szintén Csipkerózsika-álmából ébredt újra 2014–2015 között a baktalórántházi Degenfeld-kastély is, mely előbb vadászkastélynak épült, majd azt nászajándékként kapta gróf Degenfeld Imre 1848–1849-ben Szabolcs vármegye főispánja, kormánybiztos felesége, Beck Paulina. A család a II. világháború végéig lakta a kastélyt, majd az államosítás után tüdőszanatóriumként működött tovább. 2016. március 15-én nyitotta meg kapuit és kiállításait a látogatók előtt, melyek különlegessége az, hogy innovatív technikai megoldásokat alkalmazva ad át információkat.

Kölcsey-Kende Kúria:

160 éves platán

Ha tovább utazunk Szatmárba, meg kell nézni a 2016. szeptember 25-én átadott cégénydányádi Kölcsey-Kende kúriát és az ugyanakkor megnyitott kastélyparkot is. A kúriát Kende Zsigmond építtette 1833-ban, klasszicista stílusban. A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült. A nyugati homlokzatot Kölcsey Ferenc verssorai ékesítik. A kúria különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. Állandó kiállításai a Kölcsey-Kende család történetét, a Kölcseyvel való kapcsolatukat mutatja be, bepillantást enged egy korabeli szalon hangulatába. Helyet kapott itt a vidék páratlan természeti kincseit bemutató természetrajzi kiállítás, a konyha pedig a Szatmári-síkság egyedi gasztronómiai örökségét mutatja be. A park különlegessége a kúria mögötti tisztáson található, egy közel 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú juharlevelű platán.

Nagyar és Nagygéc:

rózsakert és emlékpark

Hosszasan lehetne még folytatni a sort, végezetül azonban még két látnivalóra, kiállítóhelyre szeretném felhívni olvasóink figyelmét. Nagyarra, ahol egymással szemben két kúria és egy kastély is áll, s a Luby-kastély elõtt már teljes szépségében pompázik a rózsakert, és Nagygécre, ahol az 1970-es nagy szatmári árvíz után kitelepített, s napjainkra azonban újra benépesülni kezdő faluban a szépen felújított, ma már a Megmaradás Templomának keresztelt templom körül kéthektáros területen áll az az Emlékpark, ahol 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei üzennek az utókornak az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságáról, a szeretet erejéről. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét ide. Az utolsó napra is marad újdonság, hiszen akkor ezen eltűnt világ kései leszármazottainak mai életéről kapunk autentikus forrásból ízelítőt.

 

A XLVII. Országos Honismereti Akadémia programja

Július 7. 18.00: Jótékonysági bál – Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium díszterme.

Július 8. 9.00–13.00: A XLVII. Országos Honismereti Akadémia megnyitása – megyeháza díszterme. 14.00–19.00: Faültetés és városnézés szakmai vezetéssel.

Július 9. 9.00–12.30 és 14.30–18.00: Plenáris ülés – Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium díszterme. 20.00: Látogatás a Sóstói Múzeumfaluba.

Július 10. 9.00–12.30: Plenáris ülés – Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium díszterme. 15.00–17.30: Szekcióülések. I. szekció – Jósa András Múzeum díszterme. II. szekció – Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium díszterme. III. szekció – megyeháza díszterme. 19.00: Látogatás a Jósa András Múzeumba és a Kállay Gyűjteménybe.

Július 11. 7.30: Tanulmányutak. I. Hajóút a Tiszán. II. Nyírségi körút. III. Szatmári körút.

Július 12. 9.00–12.00: Plenáris ülés – Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium díszterme. (nyiregyhaza.hu)

 

Szerzők: dr. Bene János, dr. Szabó Géza