Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hajnali háromról két órára kell állítani. Az átállás az élet több területén is változásokat okoz. Ezeket gyűjtöttük össze.

Magyarországon a téli időszámítás minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik. Ez idén október 30-ra esik, amikor is hajnali háromkor két órára tekerhetjük vissza az analóg órák mutatóját, a digitálisak automatikusan átállnak.

Az óraátállítás hagyományának köszönhetően október utolsó vasárnapjának éjjelén egy órával többet aludhatunk, és onnantól kezdve egyre korábban világosodik, azonban az éj is hamarabb száll le. Az idei átállást az is segíti, hogy október 31-e munkaszüneti nap, november 1-je pedig ünnepnap, így több idő juthat pihenésre.

A mostani akár az egyik utolsó átállítás is lehet, amit átélünk, az eltörlést pedig sokan várják, hiszen korábbi felmérések alapján a legtöbb magyar megszüntetné a kétféle időszámítást. Arról, hogy mi történne, ha Magyarország időzónát váltana, bővebben ide kattintva olvashat.

Az óraátállítás eltörlését többször kitolták az EU-ban

Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás már nem lenne esedékes. A hirado.hu korábban infografikán megmutatta, hogy mi történne akkor, ha eltörölnék az óraátállítást. Az évi kétszeri óraátállítás miatt évek óta zajlik a vita, a mellette és az ellene szóló érveket egy korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze, ezekről bővebben ide kattintva olvashat.

Vannak, akik érzékenyek a változásra

A szakemberek szerint az óraátállítás hatása akár 7–10 napig is tarthat azoknál, akik erre érzékenyek. Az óraátállítás elsősorban azokat sújtja, akik rendszeres életet élnek, illetve a kisgyerekeket és az időseket.

A belső óra a szervezet teljes működésére hatással van, így nem szabad bagatellizálni az egyórás csúszást. Az óraátállítás elsősorban alvási problémákat, vérnyomás-ingadozást okoz, ezáltal pedig csökkenhet a munkavégzés hatékonysága.

Forrás: hirado.hu