Női konferencia a bérkülönbségek felszámolásáért

A 2017 márciusi statisztika szerint átlagosan 14% százalék a nők és a férfiak közötti bérkülönbség Magyarországon. Azonban ez területek szerint változhat, hiszen a minimálbérben nincs különbség a női és férfi fizetések között, míg a felső vezetők körében akár a 33%-ot is elérheti ez a szám. Erről a Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozatának vezetője beszélt a két nem közötti bérkülönbségről tartott konferencián. Hercegh Mária úgy fogalmazott, az a céljuk, hogy ez a bérkülönbség minél hamarabb megszűnjön, hiszen nincs alapja. Hangsúlyozta, a bérkülönbséggel az a probléma, hogy különbséget tesz nő és férfi között, de ez a különbségtétel nem indokolható semmivel. Rámutatott arra is, hogy a nőknek egyre magasabb a végzettségük, egyre összetettebb munkákat végeznek, másfajta kompetenciákat visznek a munkaerőpiacra, így végképp nincs indok arra, hogy miért van különbség a nők és férfiak között.

Indokolatlan önbizalomhiány

A nők és férfiak közötti bérkülönbség gyakran a nőknél tapasztalható indokolatlan önbizalomhiányra vezethető vissza. Petes Sándorné, a konferencia szervezője szerint általában a nők kevesebbre értékelik magukat, mint amennyit érnek, s míg egy férfi a felajánlandó bér fölött kér, addig egy nő a lehetséges fizetés hetven százalékát mondja.

Számos kedvezmény

Dankó Tibor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége részéről a bérkülönbségekről a munkáltatók szempontjából tartott előadást. Kiemelte, ma már számos olyan kedvezmény és lehetőség van, amely a nők jobb munkavállalását segíti: a GYES és a GYED után a munkába visszatérők, valamint az 55 év feletti nők után jelentős járulékkedvezmény jár, illetve a nők vállalkozóvá válása is egy fontos terület lehet.

Bérek titkok nélkül

A MaSzSz női tagozata évek óta küzd a bérkülönbségek felszámolásáért. Úgy vélik, már az is nagy előrelépés lenne, ha a bérek körül nem lenne titkolózás, hanem pontosan lehetne tudni, hogy egy munkakörrel mennyit lehet keresni. Mint mondják, az unióban van arra példa, hogy az álláshirdetéssel együtt a fizetést is kötelező módon fel kell tüntetni. Ez Magyarországon nincs így, ami hátrányba hozta a munkavállalókat és diszkriminációhoz vezethet.

Zadubenszki Norbert