Nemzeti oltalmat kapott az újfehértói meggy

Fordított utat járt be a sikertörténet, hiszen a pálinka hamarabb kapott védelmet, mint az alapjául szolgáló gyümölcs.


Érpatak, Újfehértó. Az évtizedek, netán évszázadok során kivívott és elért eredményeket, szellemi és tárgyi értékeket a jövő számára óvni, a hagyományokat ápolni kell. Ezt a célt szolgálják a földrajzi eredetvédettséget és a nemzeti oltalmat jelentő minősítések.

Újfehértónak és az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzdének nagy büszkeség, hogy immár több éve élvez földrajzi eredetvédettséget és európai uniós oltalmat az újfehértói meggypálinka, a napokban pedig dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírta azt az emléklapot, amely a párlatnak alapul szolgáló gyümölcsöt, az újfehértói meggyet is nemzeti oltalom alá helyezi.

Fordított utat járt be ez a sikertörténet, hiszen a végtermék, jelen esetben a meggypálinka hamarabb kapott védelmet és oltalmat, mint az alapjául szolgáló gyümölcs. Egy újfehértói termelői csoport – amelyben vannak fiatal gazdák, őstermelők, tagja továbbá a Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. és a Zsindelyes Pálinkafőzde is – kezdeményezte két éve, hogy kapja meg a meggy is a nemzeti oltalmat, s ez a törekvés immár valóra vált.

– mondta el Papp József, a pálinkafőzde ügyvezető igazgatója.

A nemzeti oltalomról szóló emléklapot február utolsó napján Székesfehérváron adta át dr. Nagy István parlamenti államtitkár, aki maga is újfehértói származású. Megérdemli ez a gyümölcs a védettséget, hiszen nagy múltú történet van mögötte. Az írásos források szerint már az 1930-as években nagy hagyománya volt az újfehértói meggynek, melyet 1934-ben a Nyíregyházi Vásárcsarnokban is jegyeztek, míg 1956-ban az újfehértói vasútállomáson kosarakban, személyi poggyászként került feladásra Budapestre, hogy a Lehel piac nyitására megérkezzen az áru.
Aztán 1949-ben kutatóállomást, kísérleti telepet hoztak létre Érden, Fertődön, Cegléden és Újfehértón, s megkezdődött új fajták kinemesítése. Dr. Pethő Ferenc és Dr. Szabó Tibor professzorok áldozatos munkálkodásának köszönhetően először megszületett az újfehértói fürtös meggy, amelyet aztán követett a Debreceni bőtermő, a Kántorjánosi, az Éva és a Petri meggyfajta.

Ezt az öt fajtát foglalja magába az újfehértói meggy fogalma, amely megkapta most 2018-ban a Nemzeti Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzést, vagyis kizárólag a következő településeken termesztett meggyre lehet alkalmazni: Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Nagykálló, Nyíregyháza-Bálintbokor, Nyíregyháza-Butyka, Nyíregyháza-Császárszállás, Nyíregyháza-Lászlótanya, Nyíregyháza-Újsortanya, Újfehértó. Ez csak az első lépcsőfok, melyet szeretnénk tovább vinni és felterjeszteni Brüsszelbe, s az európai uniós oltalmat is megszerezni az újfehértói meggynek.

– folytatta Papp József.

A 2016-ban létrejött termelőcsoportnak célja az is, hogy népszerűsítsük a meggyet, hiszen az ipari feldolgozás mellett éppen olyan fontos a közvetlen fogyasztásra szolgáló friss gyümölcs értékesítése is. Az iparban pedig nemcsak pálinka készül belőle, hanem többek között meggyecet, meggyaszalvány, sör, bor és édesipari termék is. A gyümölcs védettségével új lehetőséget kapnak a gyümölcsből készült termékek is, amelyeket népszerűsíteni szeretnénk majd a most épülő „Zsindelyes Cottage” turisztikai központunkban is.

 

Forrás: Zsindelyes Pálinkafőzde

Borítóképen: Papp József dr. Nagy István államtitkárral