2007. december 18-án egy ENSZ határozat jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának. A Földön tízmilliókat érintő autizmus spektrum zavarral élők felé fordul ilyenkor a figyelem. Tájékoztatják a többségi társadalmat a betegség jellegéről, de a tünetekről nem kell szólni, hiszen általában feltűnnek jelei a hétköznapokban. A szolidaritás jegyében április 2-án világszerte kék fénnyel világítják meg az ikonikus középületeket, a korábbi évek gyakorlata szerint a budapesti Parlamentet is. A 2014 tavaszán bejegyzett nyíregyházi székhelyű Most Élsz Egyesület április 3-ra, hétfőre szerevezett nyílt programokat. Délelőtt 10 órától a téma szaktekintélyeinek előadásai hangzanak el a legújabb kutatások eredményeiről a Váci Mihály Kulturális Központban, majd délután a Kossuth téren zajlik a zenés – szórakoztató program. A szervezők számítanak minden toleráns városlakó megjelenésére!

Az autista gyerekek szülői szervezete, a Most Élsz Egyesület folyamatosan keresi a gyógyítás újabb és újabb lehetőségeit, s a közelmúltban kötött együttműködési szerződést a Debreceni Egyetem Klinikájával.

Dr. Frecska Ede egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatója kézjegyével látta el azt a Stratégiai együttműködési megállapodást, mely a Most Élsz Egyesület és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája között született. A felek a jövőben stratégiai partnerként kívánnak együttműködni hazai, egészségipari innovációk gyakorlati támogatásában. Az együttműködésben kiemelt területet jelent az autizmus spektrum betegség és a hiperaktivitás vizsgálata.

Megdöbbentő összefüggés a bélrendszer és az idegrendszer között

Amikor az Igazgató Urat a gyógyítás esélyeiről kérdeztem, azonnal megjegyezte, hogy most kompetencia határt lép át, ugyanis az autizmus kezelése a gyerekpszichiátria feladata, de mégsem áll távol tőle, hiszen az autista gyerekek megélik a felnőttkort, bár a súlyos mentális betegektől eltérően alig jelennek meg a klinika Pszichiátriai Osztályán. Adott a kérdés: mi legyen a helyes ellátás? A mai urbanizált világban ugyanis nem létezik már a nagy család, s a szülőkre elviselhetetlen terheket ró a beteg fiatal/ felnőttel való foglalkozás. Az állam gondja lesz tehát az önálló életre képtelen felnőttek elhelyezése.

- Ha a felnőtt klinikai gyakorlatban nem jelenik meg az autizmus, mégis miért foglalkozik vele?

- Azért, mert annak a betegségcsoportnak a része, melyben a táplálkozásnak és az életrendbeli szokásoknak jelentős a szerepe mentális problémák kialakulásában. Engem mostanában a diéta érdekel, és az, hogy a diéta következtében milyen baktériumkultúrát alakítunk ki a szervezetünkben. Az utóbbi évtizedben nemcsak a pszichiátriában, de az orvostudomány egyéb területén is felfigyeltek arra, hogy a testünkben élő baktériumkultúra fontos egészségalakító tényező. Elsősorban a bélbaktériumokról van szó. Egészségünk leghívebb őrzői.

- Kódexe van az egészségügyben a jó és rossz táplálkozásnak?

- Diéta ügyben a Homo sapiens a legostobább élőlény a Földön. Ugyanis a többi több mint 8 millió fajjal ellentétben neki egyedül a probléma, ő nincs tisztában azzal, hogy mit egyen, mi az optimális étrendje. De ha belemegyek a diéták elemzésébe, biztos lesznek iskolák, akiket fellázítok, és persze vannak üzleti érdekek is. Rövid időszakonként változik a szakmai tanácsadás is. Folyamatosan megjelennek az újabb táplálék piramisok, és a legutóbbi esetben már nem is piramisról beszélnek. Ilyen gyorsan változna biológiánk? Nyilvánvalóan nem. Tudásunk sem változik, hanem az egyik tudatlanság a másiknak adja át a helyét.

- Az autizmus is abba az idegrendszeri probléma csoportba tartozik, melyek a bélflórához, a felszívódási zavarokhoz kötöttek, mint például az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson – kór, illetve a gyerekkori hiperaktivitás, de bármennyire meglepő, a depresszió is. Már körülbelül 15 éve tudjuk, hogy egy krónikus, alacsony szintű gyulladás áll mindegyikük hátterében.

- Hogyan függ össze a bélrendszer az idegrendszerrel?

- Kimutatott a közvetlen kapcsolat. A bélbaktériumok különböző anyagokkal modulálják az idegrendszer fejlődését. Lehetnek olyan döntéseink, melyekről úgy gondoljuk, hogy tőlünk valók, pedig a bennünk lévő organizmusok érdekeit szolgálják. Innen eredhet akár az agresszió, de a depresszió is.

Tudományos együttműködés az autizmus kutatásban

- Mit kínál és mit vár ettől az együttműködési megállapodástól?

- Remélem, erőinket összefogjuk! A Debreceni Klinika felkínálja tudományos bázisát, a szakmai hátteret, az Egyesület pedig a kutatási eredményeit. A médián, a közvélemény tájékoztatásán keresztül tudnak segíteni minket. Támogató pályázati forrásokat várok, hiszen túl kell nyúlni a pszichiátrián, laboratóriumi háttér, mikrobiológiai segítség szükséges.

- Nyilván optimista az eredményt illetően! De mégis mikor várható változás a betegség kezelésében, illetve a betegek állapotában?

- Az a szerencse a kutatási és vizsgálati irányok kapcsolatában, hogy nem kell hosszú évekig az eredményre várni, s a gyógyszerengedélyek útját végig járni. Ha rájövünk arra, hogy van diétás komponens, ami a beteg tüneteit enyhíti, átfogó vizsgálatok után akár már egy éven belül is felállhat a tanácsadás rendje.

Matyasovszki Edit