Múzeumok éjszakája – Bíró Lajos Csutkai Csaba fotóin látható a fővárosban
2025. június 21-én a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom is csatlakozik a Múzeumok éjszakája ’25 elnevezésű országos eseménysorozathoz. Az esti szentmisét követően színes és értékes kiállításokkal, előadásokkal várják a templom munkatársai az érdeklődőket 18:00 órától az altemplomban.
Cím: 1056 Budapest, Március 15. tér (az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél).
18:00 órakor Bíró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás az altemplom ún. „barokk termében”. A Mátészalkán élő ismert szobrászművész kiállításra kerülő szobrai és kisplasztikái mellett Csutkai Csaba nyíregyházi fotóművész képein keresztül a Pócspetri községben 2024-ben felállított szabadtéri Kálvária domborműves szobrait is megtekinthetjük. A kiállítás 2025. július 10-ig látogatható a templom nyitvatartási idejében. Eseményünk a Múzeumok éjszakája '25. eseménysorozat programja.
19:00 órakor Dr. Szegedi Andrea kutató előadása kezdődik az altemplomi kápolnában.
Az előadás címe: Vallások metszéspontjában – Egyházak Belaruszban
Van egy ország, ami szinte karnyújtásnyira van Magyarországtól, de ennek ellenére alig ismerjük. Sokan még azt sem tudják, hogy ez egy önálló ország. Pedig rengeteg csodát rejt, messze több van benne, mint a hozzá kötődő sztereotípiák. Belarusz kereskedelmi utak, kultúrák, nyelvek, és nem utolsó sorban vallások metszéspontjában fekszik.
A lakosság nagy része a pravoszláv vallás követője, de Belarusz földrajzi elhelyezkedésének és történelmének köszönhetően máig jelentős számú katolikus él és gyakorolja aktívan hitét az országban. És ahogy a világ más szegleteiben, itt is vannak magyar vonatkozások.
Egy ismeretlen országról, annak hitéletéről és a magyar kötődésekről szól ez a vetítettképes előadás a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom altemplomában.
Az előadóról:
Dr. Szegedi Andrea a doktori értekezését a térség társadalomföldrajzi helyzetéről írta. 2018-2020. között Magyarország minszki nagykövetségén dolgozott beosztott diplomataként.
Hazatérését követően sem szakadt el Belarusztól. Sokat publikál; elsősorban turisztikai szaklapokban, valamint a saját blogján.
Eseményünk a Múzeumok éjszakája '25. eseménysorozat programja.
20:00 órakor Dr. Kránitz Mihály teológus professzor tart előadást Ervin Gábor atya életszentségéről az altemplomi kápolnában.
Az előadás címe: egy vértanú keresztelkedett meg a Belvárosi Főplébánia-templomban – Ervin Gábor példája a vészterhes időkben.
2025. március 18-án jelentette be a budai alsó-rakparton Dr. Erdő Péter bíboros, hogy a magyar katolikus egyház kezdeményezi a vészkorszakban meggyilkolt vértanú pap boldoggá avatását.
Templomunk számára különösen fontos a fiatal vértanú személye, hiszen Ervin Gábor hét éves volt, amikor a családja az izraelita vallásról a Belvárosi Főplébánia-templomban katolizált. Keresztelési anyakönyvi bejegyzését a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom anyakönyvei őrzik.
Ervin Gáborról:
Ervin Gábor 1912-ben született Budapesten. Már fiatalon papnak készült, ezért a budapesti Központi Szemináriumban tanult. 1934-ben szentelték pappá. Először budaörsi káplán volt, majd 1936-tól 1944-es haláláig a Salvator Nővérek budapesti Salvator Tanítóképző Intézetben volt hittanár.
19 éves volt, amikor első komolyabb tanulmányát írta gróf Széchenyi István vallásosságáról. Doktori dolgozatának „Az emberi természet sebei, és gyógyulásuk” volt a címe.
Példaképei Szent Tamás, Newman, Prohászka Ottokár voltak, s külön megemlíti Réginald Garrigou-Lagrange francia neotomista teológust is. A teológia és a filozófia mellett a pszichológia is érdekelte.
Ervin Gábor lelkivezetőként részt vett a zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában. Ennek 1944-től titkára is volt. Felvarrta reverendájára a sárga csillagot, hogy így mutassa ki szolidaritását édesanyjával és testvéreivel, valamint az egész magyar zsidósággal (papként ugyanis nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére). Amikor látta a csoportokba terelt zsidókat, hangosan szóvá tette a történéseket, ezért a rendőrség őrizetbe vette, de rövidesen elengedték.
A saját élete is veszélyben forgott, de ő üldözötteket rejtegetett. 1944 december elején nyilasok törtek be hozzájuk, és Ervin Gáborral együtt mindenkit elhurcoltak.
Háztartási alkalmazottja a későbbiekben elmondta elmondta, hogy látta, amint a fiatal papot és édesanyját a Kapás utca 46. szám alatti nyilas székházban megkorbácsolják a nyilasok. Források szerint mindkettőjüket 1944. december 3-án a Batthyány térnél, a Duna alsó rakpartjánál végezték ki.
Az előadóról:
Kránitz Mihály teológus professzor 1959-ben született Budapesten. 1989-ben szentelték pappá. Egyetemi tanár, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2018-tól protonotárius, kanonok.
2012-ben előadója volt az Ervin Gábor születésének 100. évfordulójára szervezett konferenciának, valamint 2025-ben szervezője a vértanú életútját és munkásságát feldolgozó tudományos ülésnek.
Programunk a Múzeumok éjszakája '25 eseménysorozat része
Az események díjmentesen látogathatók. Helyfoglalás az érkezés sorrendjében.
