Mínusz 27 fok is előfordult már a tavasz első napján
Meg kell, hogy különböztessünk meteorológiai és csillagászati tavaszt. Március elseje a meteorológia tavasz kezdete, tehát amelyet a naptár szerint is az évszakváltásnak tekintünk. Szélsőségesek az évszakhoz köthető hőmérsékleti rekordok, de vajon az idén mire számíthatunk?
Március elseje a meteorológia tavasz kezdete, ez az a nap, amelyet a naptár szerint is az évszakváltásnak tekintünk. Keringése során Földünk felszínét nem egyformán világítja meg a Nap, ezért az év folyamán különbözőképpen érik a földfelszínt a napsugarak. Ezért alakult ki nálunk a négy évszak: tavasz, nyár, ősz, tél. Ugyanakkor ez nem tévesztendő össze a csillagászati értelemben vett tavasz kezdetével.
Ugyanis a csillagászati tavasz március 20. és 21. között köszönt be. Ez a dátum a tavaszi nap-éj egyenlőséghez köthető. Ilyenkor a Nap éppen az egyenlítő felett delel. Egyszerűbben kifejezve, ugyanolyan hosszú lesz az éjjel és a nappal hossza. Innentől az arány eltolódik, és egyre hosszabbak lesznek a nappalok.
A leghosszabb éjszaka december 22. és 23. környékén tapasztalható, már attól a naptól fogva, a téli napforduló napjától elkezdődik az éjszakák rövidülése. Akkor azonban még jóval hosszabbak a nappalok. Március egytől a nappal lesz mindig egy kicsivel hosszabb és hosszabb az éjszakánál.
A nappalok hosszabbodása egészen a nyári napfordulóig, június 20., 21-ig tart.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)
Emelkedik az átlaghőmérséklet, szeszélyessé válik az időjárás
Ennek tudományos oka a magasabb talajhőmérséklet miatti nagyobb feláramlás, amelynek felhőképző hatása van. Minél nagyobb a felhajtóerő és a nedvesség – illetve minél több „aeroszol” részecske lebeg a levegőben, amelyre ki tud csapódni a nedvesség –, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki viharfelhők.
Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ezért a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárás szeszélyének. Gondot okozhat a sok csapadék és az aszály is.
A tavasz télies és nyárias is lehet
Az átmeneti évszak abszolút melegrekordja még 1896-ban született, május 28-án 36 Celsius-fokot mértek Kaposváron. A hidegrekorder Lenti városa, ahol 58 évvel ezelőtt ehhez hasonló értéket regisztráltak, csakhogy mínuszban: 1963. március elsején mínusz 27 fok volt.
Ez a rekord idén nem kerül veszélybe. Az Országos Meteorológiai Szoláglat szerint idén a tavasz első hajnalán sem lesz hidegebb mínusz 3 foknál, nappal pedig plusz 11 fokig melegedhet a levegő. Az előrejelzésben azt írják, hogy változóan felhős időre van kilátás, több-kevesebb napsütéssel, számottevő csapadék nem valószínű. Helyenként megélénkül a népdal szerint vizet árasztó északi szél.
Forrás: hirado.hu
