Minden ásónyom egy új történet – Szarmata falu nyomaira bukkantak a Déli Ipari Park területén
Különleges régészeti feltárás zajlik a nyíregyházi Déli Ipari Park fejlesztési területén, ahol a Jósa András Múzeum szakemberei egy közel kétezer éves szarmata település maradványait kutatják. A megelőző régészeti feltárás során lakóházak, kutak, tárológödrök és számos értékes lelet került elő, amelyek újabb részleteket tárnak fel a Kárpát-medence egykori lakóinak mindennapjairól.
A beruházás előtt a múlt emlékeit mentik meg
Magyarországon minden olyan nagyberuházást – legyen szó útépítésről vagy ipari fejlesztésről –, amely régészeti lelőhelyet érint, megelőző feltárás előz meg. A nyíregyházi Déli Ipari Park fejlesztéséhez kapcsolódó új összekötő út nyomvonalán ezért a Jósa András Múzeum régészei dolgoznak azon, hogy feltárják és dokumentálják a föld mélyén rejtőző történelmi emlékeket, mielőtt megkezdődnének az építési munkálatok.
A feltárást vezető Takács Melinda régész elmondta, hogy az év elején végzett terepbejárás során olyan felszíni leletanyag került elő, amely indokolttá tette a teljes felületű régészeti kutatást. A munkálatok június elején kezdődtek, és már az első hetekben kiderült, hogy egy rendkívül gazdag lelőhelyen dolgoznak.
Egy csaknem kétezer éves szarmata település rajzolódik ki
A feltárások alapján egy I–IV. század között lakott szarmata falu körvonalai bontakoznak ki. A szarmaták iráni nyelvű, eredetileg lovas-nomád népként érkeztek a kelet-európai sztyeppékről, majd az Alföldön telepedtek le, ahol földműveléssel és állattartással foglalkoztak.
A régészek eddig több lakóépület nyomát, számos gabonatároló gödröt, árkokat és kutakat tártak fel. A tárológödrök nagy száma arra utal, hogy a település lakói jelentős gabonatermelést folytattak, és feltehetően kereskedtek is terményeikkel.
Kutak, kerámiák és mindennapi élet nyomai
A feltárás egyik legizgalmasabb részei a kutak, amelyek akár négy-hat méter mélyek is lehettek. A jelenleg vizsgált kutakból jól kiolvasható, hogy azokat többször is kitisztították, amikor az iszap használhatatlanná tette őket. A régészek a későbbi munkafázisokban gépi segítséggel tárják fel teljes mélységüket, ahol gyakran ép kerámiaedények és más értékes leletek kerülnek elő.
A földből előkerülő tárgyak között tároló- és főzőedények töredékei, nagy méretű hombárok darabjai, valamint állatcsontok is megtalálhatók. Ezek a leletek fontos információkat szolgáltatnak arról, hogyan éltek, gazdálkodtak és táplálkoztak a település egykori lakói.
A szemétből lett történelem
A régészek szerint a település objektumainak jelentős részét használatuk után háztartási hulladékkal töltötték fel. Ami közel kétezer éve egyszerű szemétnek számított – eltört edények, ételmaradékok vagy állatcsontok –, az ma felbecsülhetetlen értékű információforrás a kutatók számára.
A Déli Ipari Park területén zajló megelőző régészeti feltárás jelenleg nagyjából a felénél tart, így a Jósa András Múzeum szakemberei az elkövetkező hetekben is folytatják a munkát. Az ásatás várhatóan további értékes leletekkel és újabb történetekkel gazdagítja Nyíregyháza múltjának ismeretét.
Forrás: Csáki Alexandra, a Jósa András Múzeum munkatársa
