Minden, amit az EP-választásról tudnia kell

Minden, amit az EP-választásról tudnia kell

A választást május 23. és 26. között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon tartják. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 26-án lesz a voksolás.

Csak egy EU-tagállamban lehet szavazni

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára is leadhatja voksát, amennyiben magyar listára kíván szavazni. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.

Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra az EP-választáson. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig több mint 2100 európai uniós állampolgár élt ezzel a lehetőséggel.

A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem szavazhat az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A voksok aránya lesz a döntő

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a mandátumokat a szerzett voksok arányában osztják el.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlás szükséges.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez 21, csakúgy, mint 2014-ben.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot szerzett, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a pártok között, a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Ezek a legfontosabb határidők

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-ig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (most április 6.) kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Az EP-választáson az a párt állíthat listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint április 23-án 16 óráig lehet bejelenteni a listákat a május 26-i magyarországi európai parlamenti (EP-) választásra.

Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük, és így szavazhatnak a magyarországi listákra, a választást megelőző 25. napig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Ez a határidő május 1-jén járt volna le, de az igazságügyi miniszter ebben az esetben is élt a határidő mozgatásával, és május 2-án 16 órában határozta meg a határidőt.

A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, május 11-től veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.

Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, ugyancsak május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.

A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Május 16. a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország külképviseleteinek valamelyikén szeretne voksolni, május 17-éig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

hirado.hu