Micsoda? Életeket mentő kamionos?

Mit eszik egy kamionos? Hogyan lehet pótkocsin zuhanyozni?

Milyen veszélyei vannak ennek a szakmának, és mi történt azon a calais-i napon, amikor megjelentek a migránsok? Egy kamionos, aki 156 kilóról fogyott le, parkolókból félmaratonokat fut, és úton-útfélen megállítják egy közös képre. A nyíregyházi Dajka László, vagy ahogy a YouTube világa ismeri, ST22Lacika kamionozik, sportol és életeket is ment.

Havi szinten több mint másfél millió videómegtekintés, és tucatjával érkező levelek, valamint elismerések utcán, boltban, éttermekben vagy éppen a hentesnél. Dajka László – ST22Lacika – jelenleg Magyarország legnépszerűbb nemzetközi kamionsofőrje, aki videóiban mesél arról, hogyan zajlanak a határátlépések, milyen különböző felépítményekkel tolatni és hogyan lehet 156 kilóról napi 13 órányi munka mellett, rövid idő alatt lefogyni. Legfőbb célja a kezdő és tapasztalt sofőrök segítése, munkájuk, hétköznapjaik könnyítése, de közben a videóiban egyre többször jelennek meg saját gondolatai és világszemlélete is. ő ugyanis egy amatőr sportoló és szakács is, aki nem titkolja, nagyon lentről építette fel az életét...

Kicsapongó életet élt

Lacika a kamionozás előtt kicsapongó életet élt, és hamar felélte a megkeresett pénzét, ami később játékszenvedéllyel is párosult. Túlsúlyos lett, egészségtelen életmódot folytatott, adósságai keletkeztek, és sokan ezért el is fordultak tőle, mígnem teljesen feje tetejére állt az élete: elkezdett kamionozni, majd sportolni, és minden megváltozott.

Kitárult előttem a világ

Mivel kicsapongó életet éltem, a családom mindig megpróbált jó útra terelni. Végelkeseredésükben úgy gondolták, ha már ennyire szeretek csavarogni, menjek el kamionosnak és akkor talán jobb útra térek.

– emlékezett vissza a vlogger.

Előtte persze semmi közöm nem volt ehhez a szakmához, nem is tudtam, hogy a kamionos élet miről szól. Végül belevágtam és bár kalandos út vezetett odáig, de aztán 2008-ban kitárult előttem a világ.

Tégy jót!

Lett egy mániám, méghozzá maga a 22-es szám. Ez onnan ered, hogy mániákusan mindenhol ezt láttam. Elkezdtem tankolni, 222 liter lett. Életemben először, mikor futottam édesapámmal gyerekként, a 22-es rajtszám volt rajtam. Úgy gondoltam, ez a szám akar valamit tőlem. Addig a nevem Lacika volt, majd ST22Lacika lett. Hittem benne. Elkezdtem interneten utánaolvasni, hogy mi lehet ez a szám és így jutottam el a karmához: tégy jót és jó dolgok történnek veled. Azt mutatta meg nekem, hogy tanítsam az embereket, mert nekem ez a dolgom. Elkezdtem így élni az életemet és valahogy tényleg minden jobb lett.

Lacika dolgozott kamionosként Spanyolországban, Angliában, Hollandiában és többek között Németországban is. Mivel azonban nagyon egyedül volt, és nem találkozott szinte senkivel sem, vett egy biciklit és elkezdett kerékpározni.

Parkolóból indult

Rájöttem, hogy hihetetlen, mi mindenből maradtam ki és a parkolótól meddig el lehet jutni biciklivel. Innentől kezdve hordtam is magammal a kerékpáromat. Hétvégente azonban teljesen elzárkóztam az emberektől, senkivel nem akartam kapcsolatot tartani, és belevágtam a futásba is. Milyen telhetetlen az ember! Először csak 5-10-15-20 kilométereket futottam, de mindig többet és többet akartam, végül félmaraton lett belőle. Igazából ebből jött a videózás. Nem voltam kommunikatív, annyira elzárkóztam mindenkitől, hogy azt sem tudtam, hogyan kell beszélni az emberekkel. De a követőimnek valahogy mégis megtetszett, hogy van egy kamionos, aki 15 órán át dolgozik, de aztán megáll a parkolóban, és elkezd futni. Sokat.

A többség rosszul él

A kamionosok többsége nagyon egészségtelenül él. Sokan nem tudnak főzni, konzerveken élnek, elhíznak, és mivel estére elfáradnak, teljesen kimarad a mozgás az életükből. Én a videóimban ezt mutatom meg, hogy lehet másként is csinálni.

5 órát alszik, főz, sportol, és készíti a videóit

Én rengeteget kaptam a videóim által. Sok mosolygós embert, akik azt mondják, hogy erőt adtam a hétköznapjaikhoz és ki tudtak törni. Volt, aki egy betegségből, családi problémából, vagy éppen öngyilkosságból. Rengeteg levelet kapok, sokszor csak nézek ki a fejemből, mert nem tudom, hogy mit válaszolhatnék. Emlékszem, hogy egyszer Szlovákiából írt nekem egy fiú. Elmesélte, hogy karácsonykor semmit nem tudott a fa alá tenni, pedig kisgyereke is volt. Aznap bolyongott az interneten és véletlenül rátalált a videóimra. Annyira megérintették ezek a mondanivalók, hogy változtatni akart és a következő karácsonykor már ajándékkal köszönte meg nekem, hogy sikerült kitörnie. Nem érzem, hogy nagy dolgokat tennék, de mégis örülök, hogy ennyi embernek tudok adni valamit. Úgy tűnik, az én életem is jó úton halad, saját vállalkozásom lett és a magam főnöke vagyok. Természetesen kamionosként...

Bruszel Dóra