Messze van a nyíregyházi kaszárnya – Megjelent Dr. Bene János könyve
Messze van a nyíregyházi kaszárnya címmel jelent meg Dr. Bene János könyve, Nyíregyháza helyőrségének története 1869-2019-ig. A helytörténeti kiadványt, melyet a Huszár Alapítvány és a Lövészdandár is támogatott, a Jósa András Múzeumban mutatták be.
Amikor 1987-ben a múzeumba került Dr. Bene János történész, ma már címzetes múzeumigazgató, feladatul kapta az akkori igazgatótól, Németh Pétertől, hogy dolgozza fel Nyíregyháza egyenruhás testületeinek a történetét. A levéltári kutatások nyomán született kiadvány eddigi munkásságát összegzi. De láthatnak a múzeumban állandó kiállítást, megjelent több tanulmány és könyv is ebben a témában.
Dr. Bene János történész, címzetes múzeumigazgató elmondta szerkesztőségünknek:
150 éves évfordulóra emlékezünk 2019-ben, hiszen 1869-től állandó helyőrség Nyíregyháza, tehát olyan katonák jöttek ide, akik nem mentek el 1-2 év múlva, hanem állandó szolgálatra rendezkedtek be. Kaszárnyákat építettek a Honvéd utcán, aztán a mai Huszár telepen. Arra a 150 évre akartam emlékezni azzal, hogy 2019-ben elkészítem a helyőrségnek a történetét. Most 2019-ben pedig nincs vége, csak egy cezúrát, egy határvonalat húzunk. És ezen belül dolgoztam fel azoknak az alakulatoknak, laktanyáknak a történetét, melyek szervesen kötődnek Nyíregyháza életéhez.
Itteni katonákat hoztak be szolgálatra, itteni iparosok, gazdák látták el a katonaságot élelemmel, ruházattal, tirpák gazdák lovai szolgáltak bent a laktanyában, tehát egybeforrott Nyíregyháza története, gazdasági, kulturális élete a katonasággal.
Kezdetben csak huszárok voltak, a két háború között már huszárok, gyalogosok, tüzérek, majd az '50-es, '60-as években mindenféle alakulat szolgált Nyíregyházán. Páncélosok, felderítők, lövészek, rakétások, hogy teljes legyen a kép Nyíregyháza történetében ezzel.
- mondta Dr. Bene János.
A városlakók hozzáállása vegyes volt a katonákhoz. Sokan csak a felfordító elemeket látták a kimenők alkalmával dorbézoló egyenruhásokban. Mások szerették őket, hiszen a város élete sokban függött a katonaság ittlététől.
A helytörténész a könyvbemutatón megemlítette a város újraalapítása idejére utaló dokumentumokat is.
Ilyés Gábor tanár, helytörténész azt mondta:
A szerző egy bevezetőben foglalja össze mindazokat az eseményeket, míg a Magyar Honvédség megszületett. Az ő egyik kedvenc témája az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a huszárok természetesen. Az 1809-es nemesi felkelésnek a története. Olyan események ezek, melyet a helytörténetet kedvelő pedagógusok is a kezükbe vehetnek és élvezettel olvashatják.
Egyebek mellett most is az munkálhatott a város vezetésében, amikor laktanyát nyitott, felújított, hogy békeidőszakban is szükség lehet az alakulatra. Emlékezhetünk még arra, amikor honvédségi lánctalpasok és helikopterek vittek élelmet a hófödte tanyavilágba az embereknek. Szüreteltek, építettek, folyót szabályoztak, tehát azonnal bevethető alakulatról volt szó.
Mindenkinek írtam, akit érdekel Nyíregyháza katonamúltja, a régi várostörténet.
– fogalmazott a szerző.
