A kedvezőtlen hatásokkal szemben az állam a nyugdíjrendszer feltételeinek átalakításával tehet, az emberek pedig az egyéni nyugdíjcélú megtakarítások elindításával, bővítésével gondoskodhatnak.

A DOLGOZÓK 63 SZÁZALÉKA NEM TESZ FÉLRE

A 25–60 év közötti, gazdaságilag aktív, munkából származó jövedelemmel rendelkező magyar lakosság körében korcsoport, nem, iskolai végzettség és lakóhely településtípusa alapján reprezentatív online kérdőíves kutatást végzett a Pénztárszövetség az NRC Kutatócentrum segítségével. Az eredmények szerint az aktív lakosság 32 százaléka tesz félre a nyugdíjas éveire, a válaszadók kevesebb mint ötöde teszi ezt rendszeresen. A megtakarítók körében továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb, az elmúlt évben elért 10 százalékos átlag reálhozam mellett 9 százalékkal bővültek a munkáltatói és 26-tal az egyéni befizetések.

VÁGYAK ÉS LEHETŐSÉGEK

A válaszadók átlagosan havi 31 ezer forintos – a negyven éven felüliek legalább havi 50 ezer forintos – megtakarítást tartanak szükségesnek az általuk kívánt életszínvonal megőrzéséhez, ezzel szemben a tagok csupán 12 százalékának a havi befizetései haladják meg a 10 ezer forintot. A megkérdezettek arra számítanak, hogy 2030-ra nyugdíjasként átlagosan 39 százalékkal marad el az ellátásuk a jövedelmüktől, harmaduk 30–50 százalék közötti csökkenést vizionál. Valaki nem tesz félre, mégis optimista, a nemleges választ adók közül 21 százalék bízik az állami nyugdíjban, de a pesszimisták is megszólaltak, 24 százalék úgy gondolja, hogy meg sem éli a nyugdíjkorhatárt. 78 százaléknak egyszerűen nincs miből félretenni, a nettó jövedelem csökkenésével együtt fokozatosan csökken a nyugdíjas évekre spórolók aránya is.

Sz. T.

(Fotó: internet)