Nyíregyháza egyik ékessége a Sóstói-erdő, ami a szóbeszéd szerint nem volt mindig erdő – sőt, valami egészen másnak szánták. Bécsben járunk, az 1700-as években, ahol egy földesúrnak anyagi gondjai támadtak. Született hát egy ötlete, miért ne vethetné be nyíregyházi birtokát mákkal, hogy abból majd jól meggazdagodjon. Írt is nyomban az ispánnak egy levelet, melyben arra kérte, azonnal vessenek be egy hektár földet mákkal.

MÁKBÓL TÖLGYES

Teltek a napok, hónapok, majd egy év után a földesúr úgy döntött, ellátogat a nyírségi területre. Legnagyobb döbbenetére azonban mákgubók helyett apró tölgycsemeték bújtak ki a földből. Mikor kérdőre vonta az ispánt, kiderült a turpisság: a földesúr elhagyott egy ékezetet a levelében, pont azt, amelyik a mákkal szót a makkal szótól megkülönböztette volna. A legenda szerint így lett mákültetvény helyett tölgyes a nyíregyháziak egyik büszkesége.

AZ ÉV FÁJA A KOCSÁNYOS TÖLGY

Ezzel pedig meg is érkeztünk a kapcsolódási ponthoz, a tölgyhöz. A 2015-ös évben az Év Fája a kocsányos tölgy lett, melyből akad bőven városunk erdejében is. „A kocsányos tölgy a mitológia égi isteneinek szent fája volt, tekintélyes példányai alatt gyakran tartottak rituális szertartásokat. Nem véletlen, hogy Linné a ’Quercus robur’ nevet adta neki, hiszen a ’robur’ szilárdságot, keménységet jelent.” – olvasható a hivatalos honlapon.

ERDŐK HETE

A szeptember végén kezdődő Erdők Hete rendezvénysorozat keretein belül Nyíregyháza lakosságának és a szervezett programokon óvodásoknak és iskolásoknak is lehetőségük volt, hogy noha mákot nem is, makkot ültethessenek. Ha az a bizonyos földesúr napjainkban a Sóstói-erdőben járna, bizony ismét apró tölgycsemetéket látna!

Fotók és szöveg: Farkas Fanni