Szigetvári Csaba, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője érdeklődésünkre elmondta, a költések ellenőrzését minden év májusában végzik, hiszen az odúkat leginkább ekkor használják a madarak. A korábbi évek hasonló időszakában 50–120 közötti fiókát és tojást találtak, idén azonban több mint 160-at.
Az odúkat 2010-ben kezdték kirakni, akkor még csak 29 darabot. Utána évről évre fokozatosan növelték a számukat újabb típusokkal. Ezekre azért van szükség, mert az erdőfelújítás miatt egyre kevesebb az idős fa, illetve az azokon képződő természetes odú. A projektvezető elmondta, egy nagy helyet igénylő macskabagoly számára csak a 80–100 év körüli erdőkben van esély arra, hogy természetes lakhelyet találjon magának, de a cinegék számára is legalább 30–40 éves erdőben jut csak elég odú. Hozzátette, a madarak megtelepítésének segítése azért is fontos, mert ezek rengeteg hernyót, kukacot, vagy éppen pockot fogyasztanak el (egy cinkefészekalj felnevelése 15–20 000 kis hernyó elfogyasztásával jár), így megakadályozzák a kártevők elszaporodását, segítik az erdő egészséges növekedését.

– Széncinege telepedett meg legtöbbször az elmúlt öt évben a Sóstói-erdőben. Emellett nagyobb számban költött csuszka, kék cinege, mezei veréb, seregély, és egyszer örvös légykapó is. A macskabagoly idén költött először az egyik kihelyezett odúban. Szigetvári Csaba hangsúlyozta, ha az erdőben odút találunk, akkor ne nyissuk ki, ne mozgassuk meg, mert előfordulhat, hogy ezzel megzavarjuk a költést (vagy télen a mogyorós pele téli álmát). Azért sem érdemes kinyitni ezeket, mert olykor előfordul, hogy lódarazsak költöznek beléjük.

„ERDŐPÁSZTOROK” SEGÍTENEK

A projektvezető arról is szólt, hogy a Sóstói-erdőben az E-misszió Egyesület „erdőpásztor” programja részeként mintegy tucatnyi önkéntes munkálkodik, akik egy-egy kiválasztott erdőrészlet területén rendszeresen összeszedik a szemetet, illetve havonta beszámolnak a megfigyelt élőlényekről, vagy szólnak, ha valamilyen károkozást, problémát tapasztalnak.

Bruszel Dóra