Közgyűlés – Elfogadták a képviselők Nyíregyháza 2026. évi költségvetését
Elfogadta a városi közgyűlés Nyíregyháza 2026. évi költségvetését, amelynek mérlegfőösszege valamivel több mint 122 és fél milliárd forint. A városnak hitele továbbra sincs, jelentős tartalékkal rendelkezik, így akár nem várt kiadásokat is fedezni tudna – mondta Varga János könyvvizsgáló. Tudatos, felelős és racionális az idei költségvetési tervezet – így vélekedett a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője. A Szövetségben Nyíregyházáért frakció úgy látja, bár a főösszeg impozáns, a költségvetés a pénzügyi egyensúly fenntartására koncentrál, így hiányérzetet ad, hogy nem helyezi középpontba a társadalmi egyensúly megteremtését. Dr. Kovács Ferenc polgármester pedig úgy jellemezte a 2026-os városi költségvetést, hogy takarékos, stabil és rugalmas, csakúgy, mint tavaly.
Kitüntetések átadásával kezdődött a 2026-os év első városi közgyűlése. Bencs László Emlékérmet vehetett át dr. Erdélyi Ágnes Zsuzsanna elismert pszichiáter, addiktológus és pszichoterapeuta főorvos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház szakembere. Nyíregyháza Város Nívódíja kitüntetést kapott a LEGO Manufacturing Korlátolt Felelősségű Társaság. A közgyűlés kimagaslóan eredményes tevékenysége elismeréseként Nyíregyháza Városért Bencs Kálmán-díj kitüntetésben részesítette Havacsné Gönczi Katalint, a Paco Magtár üzletvezetőjét, Balogh Zoltán címzetes főiskolai docenst, a nyíregyházi Start Nonprofit Kft. vezérigazgatóját, valamint dr. Duleba Szabolcsot, a Nyíregyházi Egyetem és a BME egyetemi docensét. Együtt Egymásért Burger István-díjat kapott Nagyné Hermányos Zsuzsanna, a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ vezetője.
Az elismerések átadása után a képviselők megtekintették a két közgyűlés között történt legfontosabb eseményeket összegző kisfilmet, amelyet ezúttal is a Nyíregyházi Televízió készített.
Júlia Fürdő – Egy hónapig dolgoztak a műszaki felmérésen
Ezt követően Mike András, a Szövetségben Nyíregyházáért képviselője, majd Jeszenszki András, a frakció vezetője a Júlia Fürdő kérdését hozta fel a közgyűlésen, a témában Kovács Koppány Zoltán Mi hazánkos és Türk Attila Kétfarkú Kutya párti képviselők is felszólaltak. Arra kérték az önkormányzatot, hogy az intézmény felújítása központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból valósuljon meg. Azonban a 2026-os költségvetést taglaló előterjesztéshez korábban nem érkezett módosító javaslat az ellenzék részéről, amely a Júlia Fürdőt érintené – válaszolta dr. Kovács Ferenc polgármester.

A közgyűlésen a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója adott tájékoztatást a Júlia Fürdő helyzetéről, melyet korábban is megtett két terjedelmes Nyíregyházi Napló cikkben, valamint hosszas Nyíregyházi Televízió interjúban.
„Két fő probléma van, az egyik statikai eredetű, ez egy 2007-es felújításhoz kapcsolódó statikai probléma, amikor a zuhanyzók fölötti födém egy nem megfelelően kivitelezett beruházást követően átázott és ezért jelenleg is alá van dúcolva ez az épületrész. Statikailag veszélyes, statikai szakvélemény van róla, hogy nem lehet vendégforgalmat oda engedni. A másik fő probléma a kútnak az állapota, több mint ötven éve fúrták ezt a kutat, a vízhozama jelentősen csökkent, a korábbi 600 liter/perces vízhozamhoz képest most már a vízhozama a 100–150 liter/percet nem éri el, ami vízhozam egyébként nem elegendő ahhoz, hogy működtessük ezt a fürdőt” – mondta a közgyűlésen Matavovszky Dániel.
A műszaki felmérésen egy hónapig dolgoztak a mérnökök, becslések szerint a teljes rekonstrukció nagyjából kétmilliárd forintba kerülne, azonban az üzemeltetése ezt követően is veszteséges lenne, ez évente akár a 200 millió forintot is elérhetné – fogalmazott a vezérigazgató. Éppen ezért a polgármester arra kérte a közgyűlésen a képviselőket, hogy ne magánemberként, hanem felelős önkormányzati képviselőként szólaljanak meg ebben az ügyben, illetve hozzátette, jelenleg sem európai uniós, sem központi forrásra nem tudnak pályázni a felújításhoz.

Elfogadták a 2026-os költségvetést, amely ezúttal is stabil és takarékos
A csütörtöki közgyűlés legfontosabb és leghosszabban tárgyalt napirendi pontja a város 2026-os költségvetéséről szólt. Az előterjesztés alapján Nyíregyháza idén 122 milliárd 680 millió 500 ezer forintból gazdálkodik. A képviselőkhöz is eljuttatott részletes dokumentum tartalmazza az önkormányzat tervezett kiadásait, bevételeit és állami támogatásokat is. A köznevelési, ifjúsági, sport, kulturális és szociális célfeladatokat egyaránt hosszasan taglalja az előterjesztés. A költségvetés tartalmazza a városfejlesztési kiadásokat, illetve a különböző, Nyíregyházát érintő nemzetközi, az ipari park fejlesztéséhez kapcsolódó és a TOP Plusz projekteket is – utóbbiban szerepelnek például azok az útfejlesztések is, amelyeket a korábbi években fogadott el a közgyűlés és a város pályázott hozzá támogatást. A költségvetést a közgyűlés valamennyi bizottsága tárgyalta. Varga János könyvvizsgáló úgy fogalmazott, a városnak hitele továbbra sincs, jelentős tartalékkal rendelkezik, így akár nem várt kiadásokat is fedezni tudna.
„Megállapíthatjuk, hogy ez a költségvetés egy egyensúlyban lévő költségvetés, a források rendelkezésre állnak, és minden olyan feladat, ami itt felsorolásra került, legyen az működtetés, akár fejlesztési feladatok, ezeknek a forrásai rendelkezésre állnak és finanszírozhatók. Jelentős tartalékkal rendelkezik a város, ha esetleg év közben olyan feladatokat vagy tevékenységeket kell finanszírozni, amelyek most nincsenek tervezve, erre is megvan a megfelelő forrás” – mondta szóbeli kiegészítésében Varga János könyvvizsgáló.
Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva, ezúttal sincs az önkormányzatnak költségvetési hiánya, adóssága vagy hitelkötelezettsége – hangsúlyozta a közgyűlésen dr. Kovács Ferenc polgármester. A költségvetést a FIDESZ-KDNP frakciója egyhangúlag támogatta, Halkóné dr. Rudolf Éva az előterjesztéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, tudatos, felelős és racionális az idei költségvetési tervezet.
A központi költségvetésből származó működési támogatások mind az eredeti előirányzathoz, mind pedig a módosított előirányzathoz képest jelentősen emelkedtek, ez fedezi például a pedagógus bérfejlesztést többek között. A működési bevételek térítési díjak, bérleti díjakból tevődnek össze, a felhalmozódási bevételek elsősorban ingatlanértékesítésből származnak, különös tekintettel az ipari park fejlesztéseire és területeire. Kiemelendő a finanszírozási bevételek nagysága, 59 milliárd forint, ez bizony a korábbi évek fegyelmezett gazdálkodásának az eredménye, jelentős értékpapír-állománnyal és költségvetési maradvánnyal rendelkezik a város”
– fogalmazott a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője.

A kiadási oldalon fontos szempont volt, hogy minden területre jusson elegendő finanszírozás – tette hozzá Halkóné dr. Rudolf Éva. A költségvetés az önkormányzati fenntartású intézmények működését is biztosítja, sőt még céltartalékot is tartalmaz, illetve fejlesztésekre is jut majd forrás, így például az Északi temető Pazonyi úti és Korányi F. utcai bejáratánál automatizálják a beléptetést – hangsúlyozta a frakcióvezető. Önkormányzati ingatlanok felújítására 900 millió forint áll rendelkezésre 2026-ban és a sporttámogatások forrása is biztosított.
A Szövetségben Nyíregyházáért frakció úgy látja, bár a főösszeg impozáns, a költségvetés a pénzügyi egyensúly fenntartására koncentrál, így hiányérzetet ad, hogy nem helyezi középpontba a társadalmi egyensúly megteremtését, ezt Jeszenszki András frakcióvezető fogalmazta meg.
Egy költségvetés megítélése nemcsak a főösszegeken múlik, hanem azokon a szempontokon is, hogy milyen társadalmi célokat szolgál és kinek az érdekeit helyezi előtérbe. Egy önkormányzati költségvetésnek mindig az a célja, hogy a közszolgáltatásokat megerősítse, a társadalmi különbségeket megpróbálja csökkenteni és a helyi közösségeknek a biztonságát, legyen szó bármilyen közösségről, azt garantálja. Ez a költségvetés elsősorban a pénzügyi egyensúly fenntartására koncentrál, és bizonyos tekintetben a társadalmi igazságosság az, amelyben nekünk van némi hiányérzetünk. A bevételi oldalon egyértelműen látható, hogy az állami forrásoktól, ami kormányzatfüggő, erőteljesen függ az önkormányzat, és nyilván nem tudok elmenni az 5,29 milliárd forintos szolidaritási alapos befizetési kötelezettség mellett, azzal együtt, ami a frakcióegyeztetésen is elhangzott, hogy nyilván nagyon sok forrást kap a város a központi kormányzattól”
– hangsúlyozta a frakcióvezető.

Az ágazati béremeléseket a Szövetségben Nyíregyházáért frakció is támogatta, azonban ahogy Jeszenszki András fogalmazott, egy költségvetésnek a társadalmi egyensúlyt is szolgálnia kell, nemcsak a számviteli egyensúlyt, éppen ezért az ellenzéki képviselők tartózkodással szavaztak erről a napirendről.
Az előterjesztés tárgyalásakor dr. Kovács Ferenc polgármester úgy fogalmazott, ahogy tavaly, úgy idén is takarékos, stabil és rugalmas Nyíregyháza költségvetése.
Stabil a szociális ellátórendszer
A képviselők tárgyalták a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló előterjesztést is. 2026-ban a minimálbér 11%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal történő emelése, és az évente több alkalommal történő nyugdíjemelés figyelembevételével a rászorultságtól függő támogatások esetén a jogosultsági jövedelemhatárok emelését, valamint több támogatás esetén az adható támogatás mértékének emelését, továbbá a visszafizetésre kötelezés vonatkozásában – a fizetési hajlandóságot szem előtt tartva – a gyakorlati tapasztalatok alapján a méltányossági értékhatár a kötelező legkisebb munkabér nettó értékében való meghatározását tartalmazza a rendelet.
A város szociális ellátórendszere stabil – mondta Halkóné dr. Rudolf Éva, a frakcióvezető kiemelte, emelkedik az iskoláztatási és a tanszertámogatás, az üdültetési támogatás, valamint az első lakáshoz jutók támogatása is nő. A február 19-ei közgyűlésen 29 napirendi pontról döntöttek nyílt, majd további 12 előterjesztésről zárt ülés keretében.


