Kötetbemutató a Jósa András Múzeumban – Vértes a huszárok Doberdója

Portrék, bunker, elesett katona, kilőtt német harckocsi, szögesdrót, huszársír, vagonírozás, golyószóró és emlékérem, szétlőtt csajka és karabély fotók a bajtársak felvételeiből, civilektől, a Jósa András Múzeum és a FORTEPAN gyűjteményéből.

A könyvbemutatón Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok is ajánlotta a kötetet.

Aki történelmi hűséget keres, ebben a könyvben megtalálja. Aki érzelmeket keres, ebben a könyvben megtalálja. Aki értékeket keres – katonai és emberi értékeket egyaránt – az szintén megtalálja.

A Szülőföld Kiadó gondozásában megjelent könyv első része Dr. Bene János történész, címzetes múzeumigazgató, kutatásokkal alátámasztott, szakmailag kifogástalan munkája, míg a folytatásban Szebenyi István amatőr történész, a Vértes szerelmese kutatásainak szintén hiteles leirata olvasható.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

Bene János a 20 ezer huszárral induló hadosztály történetét írta meg, és azt, mi volt 45 telén-tavaszán a Vértesben.

Indult volna egyfajta felmentési kísérlet Buda felszabadítására, hiszen akkor körül volt kerítve és a huszárhadosztálynak az volt a dolga, hogy az orosz támadásokat megfogja, megtartsa, és kedvező feltételt teremtsen egy esetleges ellentámadáshoz. Ehhez az kellett, hogy a Vértesben támadó oroszokat ne engedjék tovább, és itt úgy gondoljuk, legalábbis a hadijelentések és kitüntetési javaslatok után, hogy a huszárság vastagon helyt állt.

14 ezer huszár sérült meg vagy halt hősi halált a harcokban. A Szülőföld Kiadó abban segítette a szerzőket, hogy a csodálatos epizódok és megrendítő események megjelenhessenek történelmünk lapjain.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

A Vértes egy hatalmas temető, melyben rengeteg emlék nyugszik, fogalmaz a társszerző, ki gyerekkora óta ismerője, mondhatni szerelmese a helynek.

Én ott éltem vagy élek a Vértesben. Illetve annak környékén és gyerekkorom óta ezek a lövészárkok ott voltak az orrom előtt. Fiatal férfiúi koromtól kutattam a Vértes lövészárkait, akkor még fogalmam nem volt, hogy ezek a tárgyak melyik alakulathoz köthetők. Jóval később kezdtem abban is kutatgatni, hogy kié lehetett ez a szitává lőtt csajka, vagy kié lehetett ez a csizma sarkantyú, és gyakorlatilag aztán szerencsére az élet úgy hozta, hogy később már kiállítóként , amikor már az előkerült tárgyakból kiállítást szerveztem, ismerkedtem meg Bene Jánossal és azóta is tart ez a közös munka.

– nyilatkozta Szebenyi István, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke.

Míg a most megjelent könyv, a Vértes a huszárok Doberdója laikusoknak, diákoknak szól, addig a következő inkább a szakmának. Az elképzelés szerint egy orosz és egy magyar katona lövészárokban töltött egy napját hasonlítja majd össze hadinapló jelentések és katonanaplók dokumentumai alapján.

Matyasovszki Edit