Kétmillió fecske hiányzik a hazai állományból: még érdemes műfészket telepíteni nekik

A fecskék Magyarországra március végén érkeznek, és legkésőbb szeptemberig maradnak. Hazánkban rendszeresen fészkel a molnárfecske, a partifecske és a füstifecske is.

Fenyvesi László, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelője az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, a füstifecskéknek jellegzetesen vörös homlokuk van. Egy szezonban kétszer költenek, bár az idei év nem volt kedvező számukra.

Hazánkban a molnár-, parti- és a füstifecske is költ

Magyarországon rendszeresen fészkel a molnár-, a parti- és a füstifecske is. Sajnálatos tény, hogy évtizedek óta egyre kevesebb van ezekből a madarakból, az idei statisztikák szerint kétmillió fecske hiányzik a hazai állományból.

A május kifejezetten változékony, hűvös és esős volt, ezért a fecskék júniusban kezdték el a költést, de még így is két fészkelés belefért ebbe szezonba.

– folytatta Fenyvesi László.

Az egyre szélsőségesebb időjárás nehezíti a madarak életét: például száraz, csapadékmentes tavasz idején nincs elengedő sár a fészeképítéshez, míg költési időszakban a hirtelen lehűlés az élelemszerzést akadályozhatja.

A füstifecske az istállókat, állattartó telepeket kedveli, amikor bekövetkeznek a fészkelési időszakban a lehűléssel járó időszakok, olyankor az állattartó telepen a zárt istállóban tudnak a fecskék rovarokat fogni, és így a túlélésük biztosított.

Sokkal nehezebb a helyzete a városban, az intenzívebben lakott részeken a fajoknak, mondjuk a molnárfecskéknek, hiszen ott a rovarok mennyisége olyan drasztikusan csökkenhet időről időre, ami miatt táplálékhiányos időszakok következnek be.

– közölte Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság tájegységvezetője.

A partifecskék száma is drasztikusan csökken 

A partifecske fele akkora mint a füsti. Ez a csöppnyi madár képes egy méter mélyre beásni magát csőrével, lábával egy partfalba. Van a hátsó lábujja fölött egy kis kefécske, egy kis tollpamacs, azzal sepregeti ki a járatát.

– magyarázta Fenyvesi László.

A folyószabályozások következében a természetes partifecske-élőhelyek Európában eltűnőben vannak. Az egyik legjelentősebb ilyen maradványállomány a Felső-Tisza mentén található. Statisztikák szerint 100 partifecskéből mindössze 40 éli meg a következő költési időszakot – többségük az afrikai telelő területen pusztul el, de a magyarországi megpróbáltatások is nagyban befolyásolják a madarak túlélési esélyeit.

Nincs megfelelő költőhely, ezáltal kevesebb fecske kel útra Afrika irányába. Hogyha kevesebb fecske kel útra, és bennük még van egy természetes szelekció, akkor nem nehéz belátni, hogy a fecskék száma még inkább csökken.

– mondta Kocsi Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárgyűrűzője.

A probléma olyan nagy, hogy ha nem történik jelentős változás, akkor Magyarországról rövid időn belül eltűnhetnek a fecskék. A bajt tetézi, hogy sokan leverik a fecskefészkeket – ez még építkezés vagy épületátalakítás esetén is tilos.

Inkább segítsünk a madaraknak. Műfecskefészket bárki bevethet. Bár a madarak már a vonulásukhoz készülődnek, a szakemberek szerint akár még most ősszel is  kirakhatjuk ezeket – legjobb, ha mindjárt többet is egymás mellé a természetes fészek közelébe –, hiszen jövőre is visszavárjuk a fecskéket.

Forrás: hirado.hu