Két helyszínen koszorúztak – Váci Mihály halálára emlékeztek

Szavalattal indult a megemlékezés Váci Mihály Bessenyei téren álló szobránál. Az 1924-ben Nyíregyháza-Ókisteleki szőlőben született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő és műfordító a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig az ország ünnepelt költője volt. 1970. április 16-án Hanoiban hunyt el agyvérzés következtében. Nyíregyházán több közterület és intézmény viseli Váci Mihály nevét, többek között a város kulturális központja is.

Tovább viszik a költő szellemiségét

Annak idején, amikor agóra lettünk, egy tudatos választás volt, hogy Váci Mihály neve benne maradt az intézményünk elnevezésében, sőt megerősítettük. Az az elkötelezettség, az a szociális érzékenység, a közösségért, a kultúráért való kiállása, amely őt jellemezte, a költészete, az írásai mind Nyíregyháza büszkeségének számítanak. Mi is büszkén viseljük ezt a nevet. Évente több alkalommal szervezünk konferenciákat, összejöveteleket, amelyeken igyekszünk feldolgozni az ő munkásságát. Úgy gondolom, ezt a szellemiséget tovább kell vinnünk. Nemrég megjelent Váci Mihály 1956-os naplója, ami sok ember szemében átértékeli az ő múltját, akkori tevékenységét. Mi ezt az érzékenységet, a kultúra, az emberek, a közösségek iránti elköteleződést tartjuk a legfontosabbnak. Ezt szeretnénk agóraként is tovább vinni” – mondta el Mészáros Szilárd, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója.

Balog Ákos, a Kölcsey gimnázium tizedikes tanulója a Szelíden, mint a szél című verssel különdíjat nyert a hétfői Váci Mihály szavalóversenyen.

Jobb hellyé lehet tenni a világot

Ez a vers az egyik kedvenc Váci versem. Szerintem a mondanivalója az, hogy nem kell világmegváltó dolgokat tenni, hogy segítsünk másokat és jobb hellyé tegyük a világot. Ahogy a költő mondja: szépen, csendesen, nem kell nagydobra verni az egészet. Akár egy pár jó szó, egy kedves mosoly is rengeteget segíthet egy emberen. Szerintem ez erről szól. Egy lágy erősségről, a kedves szavakról. Szelíden, mint a szél, így kell minden emberhez állni és ez a világnézet a helyes” – vélekedett a tizenhat esztendős diák.

Az ünnepi megemlékezés zárásaként intézmények és egyesületek képviselői helyezték el koszorúikat a Váci Mihály Kulturális Központ előtt álló oszlopon lévő emléktáblánál.