Képzeletből valóság
Kerekes Elek Győző Nyíregyházán született, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd szülővárosába visszatérve az 1997-es Őszi Tárlaton elnyerte a város díját. 2003-ban Krúdy címen nyílt kiállítása, melynek darabjai újakkal bővülve újra megtekinthetőek, immár KRÚDY-MESÉK címen. A tárlat megnyitója október 21-én, írónk születésének 137. évfordulóján volt.
Krúdy-hangulat
Aki ismeri Krúdy Gyula novellisztikáját, stílusát a kiállított festmények között sétálva is érzi azt a bizonyos Krúdy-hangulatot. Az álomszerűség, az író keltette szédületes érzés – ahogy a valóság és a fantázia világa már-már összeolvad – körbelengi a termet.
A színek, árnyalatok kavalkádjában úgy érezhetjük, hogy Szindbáddal karöltve lépdelünk a város macskaköves utcáin, mellette ülünk a vonaton és csak nézzük a rohanó tájakat. Egyik percről a másikra a kamarateremből hirtelen a Sóstói mese szereplői válunk, majd az esti Konfllis-on utazunk. Élettel teli figurák, mámorban úszó szempár, illúziók – szinte a távolból hallani, ahogy „éji dalt játszik valaki a gordonkán”.
Így válik az írás képpé
A kép, amit egy Krúdy mű során elképzeltünk olvasóként, hirtelen megelevenedik a festményekben. Az az egyedülálló és különleges ábrázolásmód, mely ott van minden prózájában Kerekes Elek alkotásaiban életre kel.
„Légy víg, mint én. Hisz senki se
veheti el tőlünk azt, ami egyedül a
miénk: emlékeinket”
(Krúdy Gyula)
Emlékezzünk hát együtt Krúdy Gyulára, látogassunk el a könyvtárba és éljük át a varázslatos utazást, amit a KRÚDY-MESÉK ígér Nekünk!
Farkas Fanni
