Dr. Szöllősy Tibort, a Magyar Írószövetség tagját nem egyszerű könyvbemutatóra várta a közönség. A doktor úrról tudható, remek mesélő tudományával szárnyalásra készteti az időt. Jóízű történetei hol idő-, hol földrajzi határokat röpködtek át. Humorát éppúgy bevetette előadása közben, mint a csernobili emlékeit. Tiszteletére a főművét, a Kárpátaljai Miatyánkat István István színművész, a Móricz Zsigmond Színház társulatának oszlopos tagja osztotta meg az érdeklődőkkel.
A májusi előadó egy pedagógus-író volt, Kovács Sándor. A tanár úr már nem első ízben oktatta történelemóráján a magyar és nagymagyar história eseményeire az egybegyűlteket, illetve nevelte nemzettudatra az est minden résztvevőjét. A Vereckéről, millenniumi emlékműről, Ópusztaszerről szóló előadása megdobogtatta a szíveket, könnyezésre bírta a szemeket. Az elmaradhatatlan együtténeklés a műsor végén már összeforrasztotta a nyíregyházi és oda Kárpátaljáról áttelepült magyarokat. A hangulatot színesítette Tolnai Tamás és dr. Venter Györgyné zongorajátéka, Illyés Sándor nem mindennapi verselése és egy szabolcsi francia, Gerome éneke, aki a Honfoglalás című film legismertebb dalát adta elő anyanyelvén.
Mindkét program után hálás, boldog emberek távoztak az egykori polgármester, Bencs Kálmán családi villájából, mi pedig, a nemzet határon túlra szakadt tagjai büszkén húztuk ki magunkat előadóink sikerében „firicskézve”...

Beliján Mária Magdolna