Jubileumi Tudományünnep – A kutatók munkáját is elismerték az egyetemen
Jubileumi Tudományünnepet rendeztek kedden a Nyíregyházi Egyetemen. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó programon előadások hangzottak el, és az egyetem oktatóinak, kutatóinak munkáját is elismerték. Dr. Lukács Béla Tudományért–Művészetért kitüntetést kapott, tizenkét kutatót pedig rangos külföldi folyóiratokban megjelent publikációiért díjaztak. Az ünnepi plenáris előadás középpontjában ezúttal a vízhiány állt.
A Tudomány és Művészet Ünnepét rendezték meg kedden a Nyíregyházi Egyetemen, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva, amelyet 2003 óta ünnepelnek hazánkban. A programsorozat idén jubileumi, hiszen kétszáz éve alapították a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát.
„Erős megerősítést és motivációt ad a díj”
Tizenkét kutatót rangos külföldi folyóiratokban megjelent publikációiért ismertek el, a Tudományért–Művészetért kitüntetést pedig idén dr. Lukács Béla kapta. A kognitív nyelvészettel foglalkozó kutató 2019 óta oktat az egyetemen, és már számos tudományos publikáció fűződik a nevéhez. Azt mondta, sokat jelent számára, hogy az egyetem is elismeri az elmúlt évek munkáját.
Mindenekelőtt hatalmas megtiszteltetésnek érzem azt, hogy idén én kaptam a Tudományért–Művészetért junior kategóriában ezt a kitüntetést. Ez egy körülbelül hét és fél-nyolc éves munkának nem a végpontja, hanem az eredménye, illetve külön öröm és megtiszteltetés a számomra, hogy az egyetemünk az itt végzett kutatói, oktatói munkámat ily módon ismeri el, és ez nagyon erős megerősítés és további motivációt ad számomra, hogy ugyanilyen lendülettel, lelkesedéssel folytassam az itteni tevékenységemet
– emelte ki dr. Lukács Béla, a Nyíregyházi Egyetem Angol Nyelv és Kultúra Intézetének adjunktusa.
Középpontban a vízhiány
A díjátadót követő ünnepi plenáris előadást idén dr. Bíró Tibor tartotta A vízhiány szorításában címmel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője viccesen megjegyezte, idén fordult elő először Magyarországon, hogy a társadalom többet foglalkozott a vízzel, mint a focival. A probléma azonban súlyos és az egész országot érinti, a Nyírség pedig különösen érzékeny a vízhiányra.
2022 óta folyamatosan aszályban vagyunk, és hogyha kumulálnánk a fölhalmozódott csapadékhiányt, az már bőven fölötte van az egyéves magyarországi csapadékátlagnak. Ez egy nagyon komoly vízkészlet-leürülést jelent, és a legfőbb gondunk az, hogy nem egymást követően jönnek a csapadékos és szárazabb évek, hanem most már tartós aszályos időszakban vagyunk. Ez a térség különösen hátrányos ebben a tekintetben, egyrészt a talajadottságait, másrészt a lefolyási értékeket tekintve is ki van téve a vízhiány kockázatának. Nagyon nehéz a vízpótlásról gondoskodni, csökkenő felszín alatti vizekkel kell szembesülnünk, és hát ennek az együttes hatása természetesen a mezőgazdasági termesztett növényeken, az erdőgazdálkodáson keresztül is nagyon-nagyon látványos
– hangsúlyozta dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének intézetvezetője.
Jusson el a kutatás az emberekhez
Dr. Bíró Tibor hozzátette, a probléma nemcsak a mezőgazdaságot érinti, az iparnak, a lakosságnak és a természetnek is szüksége van vízre. Dr. Szabó György rektor szerint az ilyen kérdések miatt is fontos, hogy a kutatások eredményei ne maradjanak az egyetem falai között, hanem közérthetően az emberekhez is eljussanak.
Összességében, ami a nagy áldás, az nem a Magyar Tudomány Ünnepe és a Magyar Tudomány Hete, nem az, hogy tudósok beszélnek tudósoknak, hanem tudósok beszélnek közönséges halandóknak. És ez egy lényeges dolog, hogy átmenjen az üzenet, közérthető legyen az üzenet. Nem az elefántcsonttoronyba bezárt professzornak kell megmutatni magát, hogy én olyan okos vagyok, hogy az egész országban csak egy ember van, akivel beszélni tudok, mert a többiek úgyse értenék. Ennek a rendezvénysorozatnak pont ellentétes az üzenete
– nyilatkozta dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora.
A rektor hozzátette, a Tudományok Hetéhez kapcsolódva a Nyíregyházi Egyetem 11 intézete novemberben több programmal is várja az érdeklődőket. November 24-én például a mesterséges intelligencia és a technológiai környezet hatásairól tart előadást Csépe Valéria pszichológus.
