Dr. Koi Balázs 44 éves pályafutása Illyés Gyula és Kodály Zoltán nyelvművelő munkásságára alapul. Mint nyelvész, és egyben oktató elhatározta, hogy másoknak, az idősebb korosztálynak tart bemutatót a fiatal korosztály mai szóhasználatából és nyelvezetéből. Elmondása szerint a fiatalság az örököse, továbbvivője a magyar nyelvnek, ezért fontos megfejteni és közelebb kerülni a korcsoporthoz, hiszen ők alakítják majd a jövő anyanyelvi kultúráját. „A szleng az, ami feltűri az ingujját, beleköp a tenyerébe és munkához lát” – idézte a mondást.

SZLENGGAZDAG SZÓKINCSEKBEN BŐVELKEDIK

Elmondása szerin korosztályonként nem lehet konkrétan behatárolni az ifjúsági nyelv használatát, az élet bármely területén gyorsan változnak a szókincsek. A diáknyelv sokféle nyelvből táplálkozik, népnyelvből (kornyikál – énekel), sportnyelvből (bezsákol – sikeresen megszerez), idegen nyelvből (fater-muter, anya-apa), szaknyelv (porzós-termős, férfi-nő), szépirodalmi nyelv (babszemjankó – kistermetű fiú) és végül tolvajnyelv, cigány nyelv (gádzsó – magyar férfi). Az első megjelent szótárt Dobos Károly írta 1898-ban, ami mindössze 80 lapból állt, A magyar diáknyelv és szótára címmel. A folyamatosan bővülő szókincsnek köszönhetően jelent meg 1995-ben az Első diáksóder, ami több mint 3000 szavassá bővült, amit az ország minden részéről beküldött szavakból állítottak össze. Folyamatos kutatások mellett a 2008-ban kiadott Szlengszótár már több mint 3500 új kifejezést tartalmazott.

ÉCSANYÁTÓL MUTERIG

Az előadáson megtudtuk, a Szlengszótárban az első helyen áll az iskola témakör, ahol a tanároktól a jegyek kifejezései mellett a tanórák elnevezéseiről olvashatunk.

Az iskola elnevezései: észház, börtön, unalomház, debilképző, vesztőhely.
A tantárgyak neveit könnyen kitalálhatjuk: ámítástechnika, bájológia, csontváztan, nyögtan, soványító (segítségképpen testnevelés), matök, íróhalom, kornyika.
Az érdemjegyek közül az elégtelenre közel 135 megnevezést találtak, ilyen például a karó, kanca, aprófa, akácgyűjtő, akácos út, erdősít, lovon megy haza (aki egyszerre több 1-est is bezsebelt), ötös heti részletre, egyenes ötös, 1:0 a tanár javára. Az elégséges jegy a libanyak, proletár ötös, segedelem. A közepes jegyet csak egyszerűen az „arany középútnak” nevezik. A 4-es a fél nyolcas, kis szék, gólyaláb, az ötöst pedig csak úgy jellemzik, mint pocakos, hasas, „pityorka”.
Az iskolacsengő amolyan „lélekharang” a diákoknak, a kollégiumot menhely, éhezők serege, fogda, gettó és kóter szavakkal illetik, a legviccesebb pedig a menza koszt, azaz a Petőfi leves: minek nevezzelek?!

A ballagás a „sulisirató”, a tablóképek pedig a szamárkirakat, pofakirakat, aki pedig bukott diák, csak úgy hívják, hogy „szerződéshosszabbító”.
A családon belüli megnevezések már ismertebbek lehetnek az idősebb korosztálynak is, az anya az écsanya, az apa a törzsfőnök, a testvér a „felesleg”, a mostohaszülők pedig a kamu fater, kamu muter.
Az illemhelyiséghez, avagy a kétbetűs kitérőhöz is tartoznak szakszavak, például kábeleznek, kábelt fektetnek, dobnak egy sárgát.
A mobiltelefon szóhoz sokféle kifejezés társul, ilyen a kapásjelző, tracsfon, virtuális póráz, pofagyalu.

FIATALOK ARANYKÖPÉSEI

Aki ideges, annak „bedurrant az agya”, aki vagány, azt hiszi „ő fújja a Passat szelet”.
– Nehogy már a vakolat verje le a kőművest.
– Kevés vagy, mint lósz*rban a C-vitamin.
– Kevés vagy, mint sündisznóban a dauer.
– Olyan pofont kapsz, hogy a gyerekkori fényképeken is eltorzul az arcod.
– Olyan ronda vagy, hogy ha körbenézel a templomban, kialszanak a gyertyák.
– Kevés vagy, mint Balaton szeletben a hullámzás.
– Kevés vagy, mint törökmézben a janicsár.

GÖRBE TÜKRÖT MUTAT

A fiatalság nyelvezete fantáziadús, humoros és kreatív szavakból áll, amelynek fő jellemzője a játékosság, vagányság, és sok esetben a durvaság is, de ezáltal gyarapodik a szókincs, és színesebbé tehetjük a kifejezéseket.
Dr. Koi Balázs a következő szavakkal zárta előadását: „Remélem király volt, vették az adást és vágják a témát.”

Fotó: illusztráció – moderniskola.hu

Keresztesi Szabina